OCR
114 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE Nappal dolgoztattak minket, közösségi munkákat végeztünk, építkeztünk. Velünk együtt... Hogy azonnal hoztak-e élelmiszert is, arra már nem emlékszem, ... de egész nyáron kizárólag liszttel etettek minket, rozslisztet adtak nekünk, darát és sót, ezenkívül semmilyen élelmiszert nem adtak. Csak ezt. És még ezt is normára adták. Emlékszem, hogy ha felnőttként dolgoztál, akkor tizenhat kilogramm rozslisztet és körülbelül három vagy négy kilogramm darát kaptál, és sót egy kicsit.?7 Nyáron így éltünk: nappal a közösségi munkákon dolgoztunk, esténként pedig rendezkedtünk, építkeztünk, hogy valami hajlékunk legyen télire. Emlékszem, mi mind... a nemzetiségünk szerint. . . mi a településen? mind német nemzetiségűek voltunk, nálunk mind a hét család német volt, itt?? összesen körülbelül tizenkét család volt német, a többiek mind oroszok. És akkor ott megalakult... öt... emlékszem öt család, ami huszonöt emberből állt, összeálltak, és közösen kezdtek házat építeni télre.?$Ycsönd És építettünk: fa volt elég, de szerszám szinte senkinél semmi nem volt. Minden valószínűség szerint minden családnál volt egy fejsze és egy fűrész, de más semmi.?3! Mégis építkezni kellett. Mindenki úgy épített, ahogy tudott, és ahogy sikerült. De éppen csak télre... télre építettük meg a lakást. De mivel fedjük le? Nincs semmi, amivel lefedhetnénk! Nem volt már semmi. Hisz idehoztak, kidobtak a parton, és nem volt semmi a fejszén és a fűrészen kívül, amit sokan maguk hoztak magukkal, az állam pedig nem adott semmit. Hát a tetőt — úgy rémlik nekem, bár nem is csak úgy rémlik, hanem biztos — földből csináltuk. A földből vályogot csináltunk, és csináltunk egy olyan tetőt, hogy lejtsen, hogy ha esetleg esne, lejtett valahogyan.? No, megépítettük, két kemencét is állítottunk. Hiszen nyáron ugyan adtak élelmiszert, de ezekből a dolgokból kellett volna valamit sütni is, legalább valami lepényt, de se kemence, se semmi nem volt. Kellett valamit sütni, valami lepényt vagy valami kenyeret. Valahonnan gyufa is lett, vagy hozták nekünk, vagy valaki elhozta magával [otthonról]. Így hát tüzet raktunk, és ezen a tűzön, a parázson kenyeret sütöttünk. Aki... lelfullad a hangja] ahogy tudott, sütött magának a kemencében. És a lisztből, a lisztből tésztát csináltunk. Bogyók közül akkor elsősorban feketeáfonya volt, volt zelnicemeggy —a zelnicére nem emlékszem pontosan, de lehet, hogy zelnice is volt —, volt 327 Egy család egy hónapra kapott ennyit, vagyis az akkor hattagú családjukra napi fél kilogramm liszt és 10 dekagramm dara jutott. 328 Ahonnan kitelepítették őket. 329 Azon a településen, ahová telepítették őket. 330 Korábbi mondatai a nemzetiségekről arra utalnak, hogy a közös házakban nemzetiségek szerint szétváltak: oroszok oroszokkal, németek csak németekkel laktak együtt. 331 Mint említettem, a kitelepítéseket emiatt a visszaemlékezésekben gyakran említik , egy fűrész, egy balta kitelepítésnek", és ez a motívum rengeteg visszaemlékezésben felbukkan. 332 A kitelepítettek eleinte veremházakat építettek, amelyek a földbe voltak mélyítve. Ezek jobban tartották a hőmérsékletet, és könnyebb volt ferde tetőt építeni rá. Az enyhén lejtő tetőt földdel, gyeptéglákkal borították be, hogy az vezesse el a vizet.