Oldal 111 [111]
OCR
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA " 109 szenvedélyes, érzelmektől fűtött; heves érzelmi kitörések kísértében mesélték végig. A beszélgetések tehát nemcsak a kitelepítések történéseit idézik fel emberi közelségből, hanem megelevenítenek lehetséges előadási módokat is. Nem fogok teljes életutakat bemutatni, nem fogom a teljes interjúkat közölni. Erre talán nem is alkalmasak — a felvétel körülményei sem tették lehetővé teljes, részletes életútinterjú készítését. Amit bemutatok, életüknek az a periódusa, amely a kitelepítések idején zajlott, azzal szoros kapcsolatban volt. A beszélgetések alapján egyértelmű, mint ahogy erre számíthattunk is, hogy a kitelepítések mindhárom élettörténetben kiemelkedő szereppel bírnak, ez életük meghatározó sorseseménye, ?? élettörténeti fordulópontja.??9 Valójában élettörténetüket ez osztja három részre: a kitelepítések előtti élet, a kitelepítések ideje, a kitelepítések utáni idők. Sőt, valójában a kitelepítések ideje az, ami eluralja az élettörténetet, az élet egyéb szakaszai elsősorban mint annak előjátéka és következményei jelennek meg. Mind a kulákká nyilvánítás és a kényszerlakhelyre szállítás, mind a parancsnokságok joghatálya alóli felszabadulás olyan esemény, amely markánsan új kezdetet jelent, amely önértelmezésüket is meghatározza.?! Nem zárható ki, hogy ez abból is fakad, hogy az interjú előkészítése közben elmondtam, hogy a kitelepítések története kiemelten érdekel. Első interjúalanyom még életében írt egy füzetet, ahol a kitelepítés sokkal kisebb jelentőséggel és terjedelemben jelent meg. Ám az a füzet sem kevésbé irányított szituációban született: nem személyes életútját kívánta elmesélni, hanem Novüj Vaszjugán település történetét foglalta össze saját ismeretei alapján. A kitelepítések fontosságát az is emelhette, hogy az utóbbi évtizedek politikai változásainak hatására ezeket minden családnak újra kellett, újra lehetett értelmeznie. A történelemnek ez az új értelmezése lehetővé tette számukra a kitelepítések történelmének , háziasítását", életük ezen események mentén történő megfogalmazását. A kitelepítés mint élettörténeti fordulópont által három részre oszló élet mellett megbúvik az élet egy alternatív tagolása is, amely nem a nagypolitikai eseményekhez, hanem a személyes/családi élethez fűződik: mindkét interjúban kiemelkedő fontossággal jelent meg a házasság időpontja. Ez is olyan fordulópont az életükben, amely meghatározza identitásukat, szerepeiket, kapcsolataikat. A kitelepítések utáni életüket mindkét interjúban a családi élet és a munka kétszólamúságában adták elő. 319 Tengelyi 1998. 320 Mandelbaum 1982. Lásd még: Hauptman 2009. 321 Tengelyi 1998: 199; Keszeg 2005: 11. 322 Fabre 1997 (idézi: Keszeg 2011: 65]; Jakab 2012: 71. 323 Mandelbaum 1982: 36-37.
