OCR
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA ? 105 és reaktiváltak nagy számban olyanokat is, akik egészségi állapotuk miatt felmentést nyertek korábban a munkavégzés alól. Újabb belső áttelepítések is követték a háborúbeli kitelepítéseket. A szénhiány miatt a Narümi Határterületről a kuzbaszi szénbányákhoz telepítettek 1000 munkaképes férfit. Az ő családjaiknak helyben kellett maradniuk, tehát családokat szakítottak szét. De emellett a Narümi Határterületen belül is történtek áttelepítések: ekkor vált stratégiai ágazattá a halászat, hiszen konzerveket kellett küldeni a frontra. A Narümi Határterület déli részeiről ezért a halban gazdagabb északi területekre telepítettek családokat. Mindez komoly következményekkel járt a családok szerkezetére is. 1943. október 1-én a Novoszibirszki megyében egy családra átlagosan már csak egy gyerek jutott, és az asszonyok harmada élt vagy egyedül, vagy a szüleivel, de mindenképpen saját család nélkül. Ráadásul újra megfordult a születések és a halálozások aránya is. A háború után a korábban osztályalapon kitelepített hajdani kulákok jelentős részét a helyi adminisztráció tiltakozása ellenére is kivonták a parancsnokság joghatálya alól. Az 1946. szeptember 28-án kelt Belügyminisztériumi és Ügyészségi rendelet (, A kitelepített falvak hajdani kulák lakosságának felmentéséről") szabályozta azt, hogy felszabadították a Vörös Hadseregben szolgáltak minden családtagját, szemben azzal, hogy korábban csak a szűk családtagok élvezhették ennek előnyét. Felmentettek mindenkit, aki a munkájáért bármilyen kitüntetést kapott, és — újra — azokat is, akik nem kitelepítettekkel házasodtak össze. A háború tehát újabb nagy demográfiai krízist jelentett azokra a parasztcsaládokra nézve, amelyeket a kuláktalanítás során telepítettek ki, és amelyek továbbra is a parancsnokság hatálya alatt maradtak. Egyértelműen átfordult köztük a születések és a halálozások aránya: újra többen haltak meg, mint ahányan születtek. ÉV SZÜLETÉSEK : HALÁLOZÁSOK 1945 1: 48 1946 1: 0,9 1947 1 : 1,2 1948 1: 17 1949 1: 1,3 1950 1:2 Vagyis: a 30-as évek elejének demográfiai krízise után a háború alatt újabb demográfiai krízist szenvedtek el a kitelepítettek, amiből nem tudtak kilábalni 1950-re sem. A születés és a halálozás arányának átfordulása elsősorban ugyanis annak köszönhető, hogy főleg a közép- és az idős korosztály