Oldal 94 [94]
OCR
92 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE helyre. Másrészt a kitelepítettek életesélyeinek, munkaerejének jobb megőrzése miatt ezúttal megengedték, hogy ne üres kézzel induljanak el, hanem valamennyi felszerelést és némi élelmet vigyenek magukkal. Ennek ellenére ebben a kitelepítési hullámban nagyobb volt a halandóság, mint a téliben, igen sokan haltak meg. A kitelepítések márciusban kezdődtek. Egyik fő célpontja Nyugat-Szibéria volt, ahol tizennégy járást Erintett.”® Az OGPU SZIBULON?§§ újabb területi parancsnokságokat hozott létre, a Tomszki megye területén tizennyolcat. Ezekbe a parancsnokságokba 1931 májusa és júniusa között 43 852 családot, 182 327 főt telepítettek le. Hogy az általam vizsgált területhez még közelebb jussunk, érdemes elemezni egy 1931. május 26-án készített térképet," ahol a Középső- és az Alsó-Vaszjugáni parancsnokságok területét tüntették fel részletesen. A két parancsnokság gyakorlatilag lefedte a Vaszjugán területét, kivéve a Jagil Jah felső folyását, amely ekkor még a Kulaji parancsnoksághoz tartozott. A jegyzetekkel teli térképből kiolvashatjuk a kitelepítés kulcsévének Vaszjugánra vonatkozó legfontosabb adatait: melyik járásból telepítették ide az embereket, hányas számú a település, és milyen nevet kapott; illetve hány családot és pontosan hány embert telepítettek ide. A településnevek leginkább arra utalnak, hogy milyen fizikai jellemzői vannak a területnek (Fehér és Sárga, Távoli vagy éppen Nyírfás partoldal, illetve pl. Megközelithetetlen), vagy arra, hogy milyen korábban létezett település mellett hoztak létre (Novo-Jugino, Noviije Szalagicsi); illetve mar itt is felbukkan az a kés6bb uralkodéva váló gyakorlat, hogy a falvakat arról a járásról nevezték el, ahonnan kitelepítették a lakosait (Szigelnyikovo, Omszkij, Novo-Omszkij). Az Alsó-Vaszjugáni parancsnokság területén húsz települést alapítottak, amiből hét nem a Vaszjugán, hanem a Csizsapka nevű mellékfolyó mellett helyezkedett el. Ebbe a parancsnokságba 4485 családot, 18 645 főt telepítettek le. A Középső-Vaszjugáni parancsnokság területén tizennyolc települést alapítottak, közülük hármat a Nyurolka nevű mellékfolyó mellett. Ide 5075 családot, 21 296 embert hurcoltak el. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy a Kulaji parancsnokságnak — igaz, decemberben — 4253 lakosa volt, és beleszamoljuk az úton meghaltak számát is, akkor kisz4molhatjuk, hogy a Vaszjugán mellé 1931-ben 45-50 000 kitelepítettet száműztek. Érdemes itt 264 Kraszilnyikov 2010: 16-21. 265 Uo. 266 Szibirszkoje upravlényije lagerej oszobovo naznacsényija —- Cuönpckoe yrıpaBJieHne arepeii oco6oro Ha3Hayenna (Kiilonleges Rendeltetésti Taborok Szibériai Igazgatosaga). Az 1929ben alapított igazgatóság 1935-tól SZIBLAG néven működött (Cu6upcKoe ympaBseHue NCHPABHTEIBHO-TPYNOBBIX Tarepeii - Javitömunka-täborok Sziberiai Igazgatösäga). Irányító felettes szerve eleinte az OGPU; 1931-től a GULAG (Glavnoje upravlényije iszpravityelno-trudovüh lagerej — I JaBHoe YHPaBJIEHHE HCHPABHTEeJIBHO-TDYJIOBBIX Narepeii — Javitömunka-táborok Főigazgatósága) OGPU, majd 1937-től a GULAG NKVD. 267 A térkép a Kargaszoki Állami Archívum adattárában található.
