Oldal 92 [92]
OCR
90 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE az előkészületek elégtelenek voltak, a tervezés nem volt megalapozott. A szárazföldi közlekedés az évnek ebben az időszakában az olvadás megindulása miatt már igen nehézkes, ráadásul nem volt megfelelő számú szállítóeszköz sem. Ezek a nehézségek oda vezettek, hogy a családok egy része nem jutott el a parancsnokság területére, sokan útközben már megszöktek a konvojból. A parancsnokság területén még a konvoj megérkezése előtt barakkokat terveztek építeni, ezek azonban nem készültek el időre, a kitelepítettek jelentős részét gyakorlatilag a hóra rakták ki.%* A kijelolt területre megérkezve derült csak ki, hogy a terület amúgy is alkalmatlan a megtelepedésre. Ennek egyik oka volt az, hogy bármiféle jelentősebb lakott területtől túlságosan messze helyezkedett el, a legközelebbi város, Tara jó kétszáz kilométerre fekszik onnan. Utak ráadásul nem kötik össze az elérhető közelségben levő területekkel, viszonylag könnyedén kizárólag télen közelíthető meg a befagyott mocsáron keresztül. Ez a távolság szinte lehetetlenné tette a terület kiszolgálását élelmiszerekkel, eszközökkel, de az ellenőrzés lehetőségét is csökkentette. Márciusban, még a folyók megindulása előtt építették meg a barakkokat könnyen elérhető, lapos területekre, ezeket a házakat azonban a tavaszi hóolvadás után teljesen elöntötte a víz. A Kulaji parancsnokság területén ráadásul igen kevés a megművelhető földterület, hiszen a Vaszjugáni mocsár egyik igen vizenyős részén fekszik. A talajviszonyok is alkalmatlanok a földművelésre a talaj minősége, valamint a hely mikroklímája miatt: még a legmelegebb hónapban, júliusban is gyakran fordulnak elő talajmenti fagyok. De nem csak a mezőgazdaságnak, valójában a zsákmányoló gazdaságnak sem kedvez a terület. Egy mellékfolyó forrásvidékéről van szó, ahol a halak, főleg az értékes halak száma igen alacsony. Nincsenek a közelben cirbolyaerdők, tehát annak értékes magját sem lehet gyűjteni, bogyós növények közül is csak zelnice gyűjtögethető. Vadállomány sem fordul elő akkora számban, hogy képes legyen ennyi embert eltartani." Érdemes megjegyezni, hogy a Jagil Jah a Vaszjugán egyik lakott folyója volt akkor, mikor az oroszok tömeges megtelepedése előtt szinte kizárólag hantik laktak erre. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a hanti települések (Kotkino, Ljoszmorovo, Sajtankino) a folyó mentén jóval lejjebb helyezkedtek el, és lakosságuk is mindössze egy-két háztartás volt. Ennél nagyobb népsűrűséget nem képes eltartani az adott terület. Mindez a kitelepítettek nagyarányú szökéséhez, csaknem a parancsnoksag kitirtiléséhez vezetett.? Mint jeleztem, 11 600 föt jelöltek ki arra, hogy a Kulaji parancsnoksägban telepitsek le őket. Ténylegesen 8891 fő érkezett meg. Amikor a sok negatív jelzés miatt egy novoszibirszki bizottság meglátogatta a területet augusztusban, addigra közülük is 80 meghalt, 208-at kivontak a parancsnokság joghatálya 258 Uo. 259 Kraszilnyikov 2003: 136-138. 260 A visszaszökött nők és gyerekek nem szenvedtek retorziót, a férfiakat viszont letartóztatták és lágerekbe hurcolták (Mongolina 2007).
