OCR
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA " 89 szerint Szibériába már , nem kulák háztartásokat, hanem teljesen kifosztott családokat telepítettek ki”.”°* A kulákokat vagyoni helyzetük és politikai megítélésük alapján három kategóriába sorolta be a szovjethatalom. Az első kategóriába tartozók a megfogalmazásuk szerint a felkeléseket és terrorakciókat szervező kulákok voltak. Ezeknek a családoknak a családfőit börtönökbe, lágerekbe zárták, a családtagokat pedig kitelepítették. A második kategóriába a vagyonos és ellenforradalmi érzületű kulákokat sorolták, ahol az egész családot kitelepítették Oroszország keleti területeire. A harmadik, ,a többi kulák" kategóriájába soroltakat nem távoli területekre telepítettek ki, hanem saját járásuk keretein belül maradva telepítették át őket új lakóhelyekre.??5 A kulákság elleni harc az önfenntartó, államtól független parasztság erőszakos likvidálását jelentette. Az erőszakos kolhozosítás és a paraszttalanítás segítségével törölték a szovjet társadalmi-gazdasági életből a forradalom utáni korszak alapvető rétegét, a szuverén birtokos parasztságot. Vagyis a parasztság elvesztette a gazdasági függetlenségét, és innentől kezdve függő helyzetbe került az államtól. Ráadásul a megtorlások révén az állam megfélemlítette, demoralizálta a teljes paraszti réteget, amely esetleg hajlamos lehetett volna a lázadásra, a tömeges ellenállásra." A kitelepítések menetrendje A kulákká nyilvánított parasztok kitelepítése több ütemben zajlott, és nem csak a Narümi Határterületre irányult. A továbbiakban azonban úgy próbálom meg összefoglalni az eseményeket, hogy azokra a folyamatokra koncentrálok, melyek ezt a területet érinttették, eltekintve a kitelepítések más célállomásaitól. A Vaszjugán mellé az első kitelepítések még 1930-ban történtek, rögtön az első évben, amikor a Szovjetunióban megkezdődött a kuláktalanítás. A cél a Vaszjugán felső folyásának, a Jagil Jahnak a forrásvidéke volt. Az itteni parancsnokságot (komendatúra) Kulajinak nevezték el, amely nevét a Jagil Jah két mellékfoly6jarél, a Kis és a Nagy Halas foly6r6l kapta (hanti neve Kul-jiyaj). Ezek a kitelepitések kisérleti jellegtiek voltak, a kitelepitettek számából és a módszerekből is az látszik valószínűnek, hogy afféle főpróbája volt az ezutän következö kitelepitesi hullämoknak.?” 1930 märciusäban inditottak 2676 csalädot, vagyis 11 600 föt a parancsnokság területére a közeli Omszki megyéből. Mivel a folyókat ekkor még jég borította, a menetet szárazföldön indították útnak. Ebből is látszik, hogy 254 Maksejev 2007: 13. 255 Gusin 1996. 256 Trenyin 2007a: 22-23. 257 Mongolina 2007.