Oldal 87 [87]
OCR
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA + 85 A kitelepítések története Ahhoz, hogy a kitelepítéseket megérthessük, hogy a helyi társadalomra gyakorolt hatását megismerhessük, többféle úton lehet elindulni. A néprajzi, antropológiai megközelítés számára alapvetően az emberi sorsok a legfontosabbak, vagyis feladatunk ebben az esetben az, hogy az egyéni életutakon, az egyének visszaemlékezésein keresztül tárjuk fel a korszak logikáját. Azonban mielőtt ezt megtennénk, érdemes a nyugat-szibériai kitelepítések történeti áttekintését is elvégezni. Ebben a megközelítésben alapvetően más fókuszt, gyökeresen eltérő szempontrendszert kell alkalmaznunk. A legfontosabbá a kitelepítések törvényi háttere válik, az egyének helyett statisztikákban kell gondolkodni, a sorsok alakulása helyett a kitelepítésre mint logisztikai és igazgatási feladatra kell figyelni, és meg kell tanulni politikai projektként tekinteni rá. Ennek a keretrendszernek az ismerete az egyéni sorsok alakulásának megértéséhez is segítséget fog adni. Út a kitelepítésekhez Vita tárgya lehet, hogy Szibéria oroszok általi meghódítását helyes-e gyarmatosításnak tartani, 256 az azonban vitathatatlan, hogy Szibéria benépesitésében fontos szerepe volt a száműzötteknek; a száműzetés nélkül nehéz elképzelni a terület meghódítását, belakását vagy akár ipari és kulturális fejlődését." A 20. század elejéig egyaránt telepítettek Szibériába büntetésként politikai és köztörvényes elítélteket is. Narüm városa és a Narümi Határterület 1835-ben lett része a szisztematikus kitelepítéseknek. A szibériai értelmiség tiltakozásának hatására a köztörvényesek szibériai falvakban való letelepítése 1900-ban befejeződött. A kitelepítés, mint büntetési kategória, megmaradt, ám rendszere megváltozott. Ettől kezdve elválasztották egymástól a köztörvényeseket, akiket lágerekbe szállítottak, és a politikai és vallási elítélteket, akiket továbbra is szibériai falvakban telepítettek le. Ennek hatására jelentősen csökkent a száműzetés szerepe a terület meghódításában, 1905-1916 között alig haladta meg a 30 000-et a kitelepítettek száma egész Sziberiäban.”°® Ugyanakkor ebben az időben, 1906-tól vált az oroszországi száműzetések egyik központjává a Narümi Határterület. A polgárháború alatti káoszban megszűnt a száműzetések gyakorlata, de 1922-ben újra megindultak a politikai alapú kitelepítések, amelynek egyik fő célterülete újra a Narümi Határterület lett. 1926-tól a , társadalomra veszélyes elemek" is 236 Ennek kérdéséhez lásd: Mészáros 2013b: 58-73; Szili 2000; 2005. 237 Szibéria kitelepítések általi benépesítésének és gazdasági integrálásában betöltött szerepének bemutatásában a továbbiakban Kraszilnyikov munkájára támaszkodom: Kraszilnyikov 2002: 203-236. Kraszilnyikov ezt az integrációt gyarmatosításként értelmezi. 238 Uo. 203-204.
