Oldal 81 [81]
OCR
e A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA , Isten megteremtette az Édenkertet, az ördög pedig a Narümi Határterületet."?? JA kitelepítettek folyója", mondja a fejezet címe. Vagy , a bánat folyója"? 2009-ben ugyanis ezzel a címmel jelent meg egy könyv Tomszkban, egy civil alapítványi projekt kiadásában ?? amelyben a sztálini kitelepítésekről, annak a Vaszjugánra gyakorolt hatásáról olvashatunk visszaemlékezéseket, novellákat, verseket. A könyv léte, a benne levő szövegek, a borítón és a kötetbe szerkesztve felbukkanó fényképek elementáris élményként idézik fel az 1930 és 1954 közötti időszakot, amelynek emlékezete a mai napig uralja a Vaszjugán életét, mindennapjait. Ebben a bő két évtizedben a hajdani Szovjetunió területén több hullámban zajlott a politikailag nemkívánatosnak tekintett egyéneknek, a városok marginális rétegeinek, a vidéki parasztság kulákká nyilvánított tömegeinek, majd a második világháború alatt a kollektíven bűnösnek kikiáltott etnikumok tagjainak tömeges kitelepítése. Ezeknek a kitelepítéseknek meghatározó befogadó területe a hajdani Narümi Határterület volt, amely a mai Tomszki megye északi részét, valamint a HMAO legdélebbi területét foglalta magába. A figyelmünk középpontjában álló Narümi Határterület nem az egyetlen iránya volt a kitelepítéseknek, de mindenképpen az egyik meghatározó letelepítési területnek számított. Ez a szerepe tetten érhető néhány, Szibériában ma is használt közmondásban: , Isten megteremtette az Édenkertet, az ördög pedig a Narümi Határterületet" ? vagy éppen: , Ki nem látta Narümt, nem ismeri a kínt".25 Mit jelent az, hogy ennek a korszaknak az emlékezete a mai napig meghatározza a Vaszjugán hétköznapjait? Azt, hogy — utalva kötetünk alapkérdésére, a hantik reprezentációjára — a helyi etnikus vállalkozók minden törekvése ellenére ma a megye emlékezetében nem az etnikus diskurzus a meghatározó. A szinte homogénnek tekinthető közegben az etnikus kisebbségek tagoltsága, alacsony lélekszáma miatt politikai potenciál nehezen képzelhető el, a politikai retorika és az emlékezetpolitikai diszurzusok terén a meghatározó szerepet értelemszerűen nem az etnikus kérdések, hanem a történeti traumák játsszák. Az egyik meghatározó történeti trauma a második világháború, 22 Szibériai orosz szólás. 2% Zarubina 2009. 24 Bog szozdal raj, a csort — Nartimszkij Kraj — bor co3gau paii, a uépr — Happrmcxuii Kpait. 2% Kto v Narüme ne büval, tot i gorja ne vidal - Kro B Happime ue ÖBIBaı, TOT u Tops He Bua.
