Oldal 80 [80]
OCR
78 s EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE A vers — a műsor optimizmusával szemben - a régió történetét szenvedéstörténetként mutatja be. A tajga a versben a kitelepítettek megérkezéséig kihalt, üres, ember nélküli táj, amelybe a kultúrát a kényszerkitelepítettek hozták meg. A szenvedések érzékletes leírása mellett a vers tematizálja a kitelepítettek falvainak centralizálását is, azt, hogy a negyvenes években száznál is több falu partjait mosó Vaszjugán mellett ma alig-alig találni lakott településeket. Az erőszakkal benépesített tajga lassan újra kihal, és értelmetlenné, feleslegessé teszi a szenvedéseket. Bár a vers végkicsengése gyökeresen más, mint a műsoré, a prezentációban betöltött kiemelt helye indokolttá teszi azt, hogy ebben is a falu hivatalos emlékezetpolitikájának megjelenését lássuk. Tehát nem a végkicsengés, hanem maga a folyamat a fontos. A falu hivatalos történelme ezek szerint úgy fogható fel, mint az ember lelsősorban az orosz ember) megjelenése a lakatlan tajgában, a járhatatlan mocsárban, legyen ez a rendkívüli távolsága miatt ideológiailag semleges bronzkori kultúra, Jermák legyáltalán nem ideológiamentes) alakja vagy a megélt történelem két megtelepedése: a kitelepítés és az olajbányászat megjelenése. Novüj Vaszjugán település hivatalos honlapján sincs nyoma annak, hogy a településen élnének , osztjákok" is. Az itt nyilvánossá tett hivatalos, kötött tartalmú statisztikai beszámolóban a nemzetiségre vonatkozó adatokat üresen hagyták. Sem a falu általános leírásában, sem a rövid történeti összefoglalóban nem említik, hogy a falut olyan területen alapították, ahol korábban , osztjákok" éltek, és magát a falut is egy , osztják" temetőre építették. Ugyanezt az elhallgatást tapasztaljuk akkor is, ha a falu címereit, hivatalos plakátjait, kiadványait tekintjük át. A falu hivatalos arculata tehát nem vesz tudomást létezésükről. Vagyis a hantiknak nincsen helyük a nyilvános diskurzusokban sem. Mi lehet ennek a magyarázata? Miért szorultak ki a hantik ezekből a diskurzusokból? Mik azok a narratívák, emlékezetek, vetélkedő diskurzusok, amik meggátolják bekerülésüket a terület hivatalos emlékezetébe? Mik azok a hozzájuk kapcsolódó sztereotípiák, amik ugyancsak gátolják mindezt? És mi történik akkor, ha megpróbálják őket beemelni a régió emlékezetpolitikájába, és ehhez milyen kompromisszumokat kell megkötni? Hogy néz ki mindez a megye brandesítési politikája felől? Milyen aktorok vannak, akik befolyásolják ezeket a folyamatokat? A következő fejezetekben, a Vaszjugán mellett megtapasztalt különböző világokat, folyókat végigjárva, valójában mindig ezekre a kérdésekre fogok válaszokat keresni.
