Oldal 79 [79]
OCR
Az EN FOLYOM ® 77 , Az új, a huszonegyedik századot új reményekkel és új tervekkel kezdjük. Hétmérföldes lépéseivel a vaszjugáni földekre lépett a Jukosz. Remélni szeretnénk, hogy ezek a lépések nemcsak új munkahelyeket hoznak el számunkra, de nyugalmat, biztonságot és a holnapi napba vetett bizalmat is. Épül az autóút. Épül a templom. Megnyílt az új Kulturális Központ. Felújították az iskolai sportpályát. Az elmúlt évszázadot felváltani megérkezett az új nemzedék." A falu hetvenedik születésnapjának ünnepségéről hivatalos PowerPoint prezentációt is készített a falu önkormányzata. Ebben a bemutatóban ugyanazt a gondolatmenetet követték, mint a műsorban is, a szöveg is túlnyomórészt az ott elhangzott narrációt idézi fel. Érdemes azonban kitérni a prezentációt kezdő versre, a helyi érdekeltséggel is rendelkező Szergej Dorofejev művére: A tajga vidéke, a mocsár vidéke, szúnyogok és köd, Ahol kanyargó szalagként folyik a VASZTUGÁN, Ösvényen, ha mennél, messze nem jutsz, Bödönhajóban a folyón a semmibe evezel. Repültek a századok, titkolódzott az erdő, A nehéz idők elkerülték a Vaszjugánt, De a harmincas években, összetörve a csendet, Kürtök rikoltottak fel a tajgai folyóról. Uszályok úsztak nyáridőben a folyón felfelé, És spriccelt a hullám a part menti homokra, Az uszályok gyomrában emberek, az uszályok gyomra emberekkel volt tele. Senki nem tudhatta, hová viszik őket. A sztyepptről a sűrű erdőbe hozták a kulákokat, A Vaszjugán fogadta őket, nyomorult embereket. Lángoltak a tüzek a partokon messziről, Sóhajokat és sírást hordott szét a csendes folyó. Mennyi férfierőt fordítottak itt a parasztok arra, Hogy feléledjen, élettel teljen meg a Vaszjugán vidéke. Hány orosz temető telt meg újra. Ha csak emlékezel is, meghűl benned a vér. Elértek hát téged is a nehéz idők, Vaszjugán. A falvak helyét felverte a dudva. Minden hamuként szétszóródott, mindent felvert a fű, És az emberi szenvedést széthordták a hullámok.
