Oldal 71 [71]
OCR
AZ ÉN FOLYÓM + 69 vezetését is rájuk bízzák; az előbbieket viszont egyáltalán nem tekintik osztjákoknak. A vaszjugáni hantik számára tehát az osztják szó erősen etnikus jellegű kategóriának tűnhet, bár ez valójában elsősorban az oroszok kiszorulását jelenti a fogalomból, hiszen minden nyelvi különbség ellenére a szölkupokat és az alekszandrovoi hantikat?™ is magába foglalja számukra is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az osztják szónak a , Tomszk megye északi részének őslakosai" értelmű használata sem teljesen pontos, hiszen egyáltalán nem foglalja magában az itt ugyancsak előforduló evenkiket, helyi szóhasználattal tunguzokat."" Vagyis úgy tűnik, egy korábbi történelmi pillanat életmódkategóriája lelsősorban a terület halászó és vadászó lakossága, szemben a réntartó evenkikkel) rögzült a helyi őslakosok szóhasználatában, amelynek újabban etnikus jelentéstartalmat is tulajdonítanak. Ez a kettősség egyébként a többségi társadalom szóhasználatában is megfigyelhető, hiszen életmód lerdő, alkohol) és etnikus (vér) markerek mentén határolják el ők is maguktól az osztjákokat.?95 Legújabban kezd feltűnni a hanti elnevezés is a helyi szóhasználatban. Ennek forrása egyértelműen a megye, de főleg a járás értelmiségi rétege, akik azokat a vaszjugáni hantikat nevezik újabban hantinak, akiknek idealizálható, egzotizálható etnikus kultúrát tulajdonítanak. Ez a fogalomhasználat tehát elsősorban kulturális indittatäsü, a (fesztivalizälödott) népi kultúra fogalmára épül, ám vitathatatlanul összekapcsolódik az etnopolitikával is. A helyi szóhasználatokat elemezve igencsak problematikusnak tűnik az, hogy hogyan tekintsünk az emberek fenti neveken emlegetett csoportjait. Szabad-e ténylegesen létező csoportként, közösségként leírni ezeket? Ez a dilemma szorosan kapcsolódik az etnicitás irodalmának ahhoz a vitájához, hogy mit is tekinthetünk valójában etnikus csoportnak, illetve nevezhetjük-e az embereknek ezeket a halmazait ténylegesen csoportnak. Az egyik, a finnugrisztikában és a szovjet-orosz néprajzi irodalomban legelterjedtebb nézet szerint az etnikus identitás mély, ősi kötődést jelent a csoporthoz, kultúrához. Olyan objektivista, esszencialista elmélet ez, ami az etnikai identitás hátterében valós, konkrét dolgot gondol: az etnikus hovatartozás készen kapott dolog, gyakorlatilag az ember születésekor elrendelődik, és élethosszig tart. Egy másik felfogás szerint az etnicitás a teremtő képzelet eredménye, egy jól behatárolható időpillanatra jellemző társadalmi konstrukció, ami főleg az elit 203 A vaszjugáni-vahinak nevezett csoport középső területén, az Obnak a Vaszjugán és a Vah torkolata közé eső területen élők csoportja. 204 Számomra úgy tűnik, hogy a többségi társadalom szóhasználata ebben a kérdésben egyáltalán nem konzekvens, hiszen számtalan esetben használták a fogalmat úgy, hogy abból az derült ki, hogy az evenkiket is belesorolják az osztjákok kategóriájába, de legalább ennyi esetben el is határolták őket tőlük. 205 Erről lásd kötetünkben a 233-238. oldalon. 206 Lásd pl.: Bromlej 1976; Gumiljov 1975; Shirokogorov 1923.
