Oldal 66 [66]
OCR
64 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE eletet a transzlokalitäs'®’ határozza meg, ami mind a terepmunka, mind pedig az értelmezés kereteit meghatározza. A legszűkebb kör, amelyben az így felfogott kulturális áramlást vizsgálni lehet, aza mindennapokat magától értetődően meghatározó közigazgatási egység, amelyben a vaszjugáni hantik élnek: jelen esetben a Tomszki megye és a Kargaszoki járás. Ez a földrajzi keret a gazdasági életet, az etnicitást, identitást érintő vizsgálatoknál vagy éppen a jogi antropológiai elemzések esetében a leghasznosabb. Abban, hogy milyen változások következtek be utóbbi terepmunkáimon, vitathatatlanul szerepe van annak, hogy a kilencvenes évek legvégétől, a kétezres évek elejétől kezdődően új Szibéria-kutató generáció jelentkezett Magyarországon. Ez a kör nem túlságosan nagy -Ruttkay-Miklián Eszterre, Sántha Istvánra és elsősorban Mészáros Csabára, majd a hozzávetőlegesen egy évtizeddel később jelentkező Horváth Csillára gondolok —, mégis olyan viszonyítási keretként, inspiratív közegként! jelentkezik számomra, amely egyértelmű hatással bírt saját kutatásaimra. Nehéz lenne azt állítani, hogy rendszeresen együtt gondolkodó kutatöcsoportröl lenne szó,!? hiszen rendívül eltérő tudományos habitusokkal, érdeklődésekkel, életpályákkal bíró személyekről van szó, ám egyértelműen felfedezhetők közös pontok is fellépéstikben. Minden kutatás hosszú terepmunkatapasztalaton alapul, aminek köszönhetően - Mészáros Csabát idézve — , az elmúlt évek hazai Szibéria-kutatása azzal járult hozzá e gazdag örökséghez, hogy képessé vált a szibériai népek kultúráját és társadalmát önmagukban, a magyar őstörténet kérdéseitől függetlenül is szemlélni és vizsgálni, megőrizve azonban azt az érzékenységet, amely a terület magyar kutatóit jellemezte". Amennyiben az őstörténet kérdéseivel való szakítást tekintjük e generáció egyik legfontosabb jellemzőjének, akkor ezt elsősorban három szinten kell érteni: az értelmezési keret, a témaválasztás és az irodalmi tájékozódás szintjén. Az értelmezési keret megváltozása azt jelenti, hogy az addigi, elsősorban genetikus (például finnugor néprajztudományj] vagy areális orientáció (Vilkuna kritikáján alapuló kutatások) helyett a társadalmak életét állami keretbe, meghatározottságokba helyezi be. A történeti, őstörténeti keretek helyett elsősorban jelenkutatásként határozhatók meg ezek a kutatások, illetve amenynyiben történeti kérdéseket vetnek fel, akkor posztkolonialista, posztszovjet keretekhez viszonyítják önmagukat."! A hosszú idő után megnyílt terepek187 Freitag — von Oppen 2010. 188 V6. Mészaros 2013a: 378. 189 Meg akkor is, ha ez a nehäny ember, ki-kiegésztilve mas kutatókkal, kritikai körként is működött, és megpróbálkozott azzal, hogy egy-egy publikáció megjelenése után vitaköröket rendezzen a Tabula folyóirat hasábjain. Ráadásul Mészáros Csabával egy OTKA kutatócsoportban is dolgoztunk közösen. 10 Mészáros 2013a: 382. 11 A kettő viszonyáról lásd: Mészáros 2007.
