Oldal 41 [41]
OCR
AZ ÉN FOLYÓM " 39 területek hanti lakosságának vallásához képest, elsősorban a rítusok terén, amiben a szerző kiemelt jelentőséget tulajdonított az erős tatár hatásnak. Az oroszországi kutatók is elsősorban a 19. század végén, a 20. század elején látogatták a Vaszjugánt. A kutatások hátterében szinte minden esetben az Orosz Földrajzi Társaságot kell keresni, amely a terület egyre intenzívebb birtokbavételével párhuzamosan - és ennek érdekeit is szolgálva — finanszírozta minél alaposabb megismerését is. Példának okáért Grigorovszkij, a száműzetése alatt misszionáriusként és házitanítóként dolgozó helytörténész a társaság tagja volt;!? a Statisztikai Bizottság titkára, Kosztrov herceg jogi népszokásokhoz kapcsolódó kutatásai szorosan kapcsolódtak a Társaság hasonló tárgyú pályázatához;!? Sosztakovicsnak, a száműzöttből képviselő-testületi elnökké váló politikusnak az utazását is ők támogatták, sőt a könyvét is a Társaság adta ki," ahogy a járásbírósági ülnök Plotnyikovét is.!!° Az oroszországi és a külföldi kutatások közötti különbség nemcsak tematikus volt, hanem abban is élesen eltértek egymástól, hogy a finn és magyar kutatások a vaszjugáni hantikról tágabban vett hanti, illetve obi-ugor, még tágabban finnugor keretben gondolkodtak, tehát a rokonság eszméjén alapuló etnikus keretben értelmezték tapasztalataikat. Ezzel szemben az oroszországi kutatások sokkal inkább területi és életmód-rendszer keretben vizsgálták őket, és a Narümi Határterület!" őslakosainak összefoglaló neveként használt osztják kategóriában helyezték el őket. A 20. század második évtizedétől kezdve az érdeklődés folyamatosan visszaszorult. A külföldi kutatások az első világháború hatására hosszú időre megszakadtak, hiszen — mint már említettem — megszűnt az Oroszországba utazás lehetősége mind a finn, mind a magyar kutatók számára, és közülük a kilencvenes évekig senki nem jutott a Vaszjugánra, aki publikált volna róla. De az oroszországi néprajzi kutatások is elmaradoztak. Főleg archeológusok jártak a területen, !!" alkalmanként nyelvészek, !§ muzeológusok,!? így a néprajzi gyűjtés inkább csak afféle tudományos , melléktermék" volt. Az A.P. Dulzon!” ältal a Tomszki megye területére kidolgozott komplex etnogenetikai programban is csak periférikus szerep jutott a vaszjugáni 12 Grigorovszkij 1884; Csepregi 1976; lasd még Cserdjak et al. 2001: 48-49. 113 Kosztrov 1872; Vaszenykin 2000. 14 Sosztakovics 1877. 115 Plotnyikov 1901. 116 A kráj közigazgatási területet jelent. Ma az Orosz Föderáció 7 szövetségi körzetén belül 21 köztársaság (reszpublika), 9 határterület (kráj), 46 terület/megye (oblaszty), 2 szövetségi jogú város (gorod federalnovo znacsenyija), 1 autonóm terület (avtonomnaja oblaszty), 4 autonóm körzet (avtonomnüj okrug) található. Bővebben lásd Konsztyitucija... Ettől kezdve a krájt határterületnek nevezem. 17 Például: Urajev 1959a; Kirjusin — Maloletko 1979. 18 Kalinyina 1956-58. 19 Kutafjev 2000; Jakovlev — Rasszamahin 2000. 120 Galkina - Oszipova 2000.
