Oldal 40 [40]
OCR
38 + EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE itt jobban érzem magam, mérhetetlenül felértékelte önmaguk számára is a saját életüket. És természetesen intenzíven, érzelmekkel tele reflektáltak arra is, hogy én az itteni kapcsolataimtól nem tudtam elszakadni, és hozzájuk, személy szerint hozzájuk tértem vissza, nem pedig csak, úgymond, a „hantikat” kerestem fel.!9? Hazatérésemet rendszeresen kommentálták úgy, hogy már egyértelműen , a mi emberünk", , szinte teljesen osztják" lettem, sőt még a helyi oroszok is elkönyveltek , földijükként". Azzal, hogy leszámoltam az egzotizmus lehetőségével, és azokra a témákra kezdtem koncentrálni teljes figyelmemmel, amelyeket ez az eloroszosodó terep kínált számomra, megváltozott a munkám megítélése. Nem csak a magam számára, hiszen magam eleinte csak azt éreztem, hogy a Jugán folyó mentén , lehet, hogy az anyag érdekesebb, de nem is biztos, hogy van ilyen mérce".193 Ám első pillantásra meglepő, bár inkább nagyon is érthető módon a kutatásom az oroszországi tudományos közvélemény számára éppen azáltal vált egzotikussá, hogy feladtam az egzotikus keresését, hogy lemondtam a tradicionális életmód rekonstrukciójának igényéről. Vagyis a vaszjugáni hantikról szóló beszámolókat éppen az elvárt egzotikum hiánya teszi időnként egzotikussá, azaz különlegessé a tradicionális kultúrával foglalkozó oroszországi kutatók között. Annak, hogy a vaszjugáni hantik egzotikusnak hathatnak - elsősorban - az oroszországi irodalomban, megismerésük történetében kell keresni a mélyebb okait. A nemzetközi kutatások számára elsősorban finn kutatók tették őket ismertté, hiszen mind Uno Taavi Sirelius (1893], mind Kustaa Friedrich Karjalainen [1898] jártak a Vaszjugán mellett. Ugyan náluk korábban (1888) megfordult ott Pápai Károly is, de unikális jegyzetei! kiadatlanok, ismeretlenek a nemzetközi szakmai közösség számára, 95 egyedül egy szógyűjteménye került publikálásra Munkácsi Bernát jóvoltából." Sirelius azonban önálló munkát is szentel a Vaszjugánnak, "" és halászati munkájában, 98 valamint kiadott naplójában!" is sokat ír róla. Karjalainen a hantik vallásáról írt könyvében rendszeresen visszatér a vaszjugáni példáihoz, !9 sőt külön fejezetet is szentel neki.!! Ennek oka elsősorban az, hogy itt már ebben az időben is szinte minden máshogy működött, mint az északabbi régiókban, a vaszjugáni hantik vallása Karjalainen ottjártakor rengeteg különbséget mutatott más 12 Terepmunkámnak erről az időszakáról, más aspektusban: lásd: Nagy Z. 2017b. 103 Naplójegyzet. 104 Pápai 1888. 105 Nagy Z. 2012. 106 Munkácsi 1896. 107 Sirelius 1928. 108 Sirelius 1906. 109 Sirelius 2001. 110 Karjalainen 1921; 1922; 1927. MM Karjalainen 1922: 205-207.
