Oldal 25 [25]
OCR
AZ ÉN FOLYÓM ® 23 kultúrája, hanem a kultúrának vannak hordozói. Árulkodó a klasszikus orosz néprajztudomány hasonló értelemben használt terminusa, az etnofór." Ez az elemi esszencializmus figyelhető meg sokkal később Schmidt Éva kultúrafelfogásában is, aki a Valerij Csernyecovnak szánt nekrológjában"! beszél részletesen a hantik információátadási rendszeréről. Felfogása szerint a hanti kultúra egy olyan komplex, zárt örökség, amelynek megismerését alapvetően meghatározza az, hogy ki mennyire részesülhet annak alapvető információs csomagjából. A beavatottságnak fokait pedig olyan változók határozzák meg, mint az egyén nemzetisége, kora, neme, társadalmi csoporthoz tartozása. Mint látjuk, már rögtön az első változó meghatározza azt, hogy igazából csak egy hanti részesülhet az információkból, vagyis mindenki más - közte a néprajzkutatók is - ki vannak rekesztve belőle. Ebből a felfogásból egyértelműen az következik, hogy megkérdőjelezhetők a köztük végzett kutatások, így az obi-ugor nyelvű népek kultúráját a megismerhetetlenség és az érintetlen tökéletesség aurája lengi körül. Ugyan a magyarországi finnugor néprajzi kutatások elemzésére bemutatott példák a 19-20. század fordulójáról származnak, ez a rokonságalapú ethosz határozta meg a magyar kutatásokat egészen az 1990-es évek elejéig. Míg Finnországban és Észtországban érték kritikák ezt az elméletet, addig Magyarországon ez gyakorlatilag visszhangtalan maradt, egyedül a néprajzkutatásban marginálisnak is nevezhető, hatás nélküli Korompay Bertalan reflektált ezekre a vitákra.? Ennek egy eklatáns példája a finnugor néprajzi művekben megfigyelhető körülhatárolása a kutatási kereteknek. Ugyan már Kustaa Vilkuna is leszögezte, hogy fontos lenne finnugor népek helyett finnugor nyelvű népekről beszélni, Magyarországon ennek nem látjuk hatását. Az összefoglaló művek a negyvenes évektől gyakorlatilag napjainkig nem reflektálnak az e mögött meghúzódó koncepcionális megfontolásokra, arra, hogy ,, a finnugor népek" elnevezés komplex fogalom, a bizonyítottan meglévő nyelvi mellett egyaránt utalhat genetikai és kulturális rokonságra is, míg a , finnugor nyelvű népek" elevezés nem vezethet ilyen félreértésekhez. Zsirai Miklós 1937-ben megjelent műve a Finnugor rokonságunk címet viseli," s bár a hasonló célokat felvállaló 1978-as áttekintés Hajdú Pétertől és Domokos Pétertől a pontos Urali nyelvrokonaink cimet kapta,°* a reprezentativ tanulmänykötetek cimeiben — mint például a Hajdú Péter által szerkesztett Uráli népek,"" a Gulya 5° Az etnoförröl (amely az etnosz "nép" és az amfóra "tárolóedény" szavakból képzett összetétel), valamint az orosz néprajznak az etnoszalapú gondolkodástól való elfordulásáról lásd: Bromlej 1976; Filippov 2010; Tyiskov 2003. 51 Schmidt 1985. 52 Korompay 1989; Vilkuna 1964. 58 Újrakiadása: Zsirai 1994. 54 Hajdû - Domokos 1978. 55 Alcíme pontosabb: Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai (Hajdú 1975].
