Oldal 13 [13]
OCR
+ AZ ÉN FOLYOM , Kezdetben egyikünk sem értette, hogy a másik mit magyaráz, de lassanként egyre jobban séreztüks, hogy a másik miről beszél. Ő saját magáról mesél, én pedig magamról..." Ma tulajdonképpen közhely az, hogy a kulturális antropológusnak, a néprajzosnak a kutatásai legalább annyira szólnak magáról az antropológusról, mint a kutatás terepéről, az elemzett témakörről. Nyilvánvalóan nincsen objektív megfigyelő," a terepmunka, a megismerés minden esetben szükségszerűen szubjektív folyamat, hiszen benne van az antropológus személyisége is. Ám ezenfelül a kutatásokat mélyen meghatározza , nemcsak a kutató származása, a társadalmi térben elfoglalt helye és pályája, a társadalmi és vallási hovatartozásai és hiedelmei, neme, kora, nemzetisége stb., de legfőképpen az antropológusok mikrokozmoszán belül betöltött sajátos pozíciója. Valójában az is tudományosan igazolt, hogy az antropológus meghatározó tudományos választásai la témáról, metódusról, elméletről stb.) nagyban függenek a szakmai univerzumban betöltött helyzetétől, amit santropológiai terepnek« is neveznek, annak a saját nemzeti tradícióival, jellegzetességeivel, habitusaival, kötelező problémáival, közös hiedelmeivel és közhelyeivel, a rituáléival, értékeivel, az eredmények publikációs kötelezettségeivel, sajátos ellenőrzési rendszerével, továbbá a tudományág szervezeti felépítésébe beágyazott előítéletekkel, torzításokkal; azaz a szakterület kollektív történelmétől és minden tudattalan előfeltételezéstől, amik be vannak épülve a tudományos megismerés (nemzeti) kateg6ridiba.”” Vagyis aszerint, amit Bourdieu a ,tésztvev6 objektiväciönak” nevez, a terepmunka tárgya nemcsak a kutató mint személy, hanem a kutató mint kutató is, aki egy oktatási rendszer és folyamat terméke is, aki része egy , szakmai univerzumnak".? Ráadásul a terepen töltött időt és azt is, hogy mit van lehetőségünk megtapasztalni, megérteni, és mi az, amihez nincsen hozzáférésünk, elemien meghatározza az, hogy milyen helyzetünk, szerepünk alakul ki a kutatott társadalomban. Vagyis a kutató terepi és terepen kívüli tapasztalatai, kapcsolatrendszerei együttesen határozzák meg tudományos munkájának folyamatát, eredményét, termékét.? Ebben a helyzetben az antropológia, mint reflexív tudomány, nem tehet mást, mint hogy az elmondani tervezett történet mellett, helyesebben inkább 5 Wu Ming-yi 2018: 219 (forditotta Major Kornélia). ° Jenkins 1994. 7 Bourdieu 2003: 283. 8 Bourdieu 2003. ° Ochs — Capps 1996.
