Oldal 11 [11]
OCR
e ELŐSZÓ , Egy történetet sem lehet többé úgy elmondani, mintha az egyetlen volna." , Gyermekként úgy képzeltem, hogy két Oroszország létezik — az első az, ahol édesanyám élt gyermekkorában, és a második - a szovjet. Mert anynyira különbözött egymástól az édesanyám visszaemlékezéseiben létező két Oroszország. És csak amikor egy kicsit nagyobb lettem, akkor értettem meg, hogy valójában ugyanarról az országról van szó - a szüleim hazäjäröl, és az én hazámról is."" Vagyim Maksejev írta ezt az Esküvői gyertyák című novellájában. Maksejev ebben a művében (is) családjának állít emléket, akik az oroszországi polgárháború után menekültek végső állomásként Észtországba, majd onnan hurcolták őket Szibériába. Ezt a novellát 2008-ban olvastam Szibériában, Novüj Vaszjugánban — ahol Maksejev maga is élt egy ideig —, hanti? házigazdám házában, és azonnal arra gondoltam, hogy új tapasztalataimra gyönyörűen alkalmazható ez a szöveg. Ráismertem arra, amit addig még magamnak sem tudtam plasztikusan megfogalmazni. Szibériai antropológiai terepomunkáim során ekkor kezdtem intenzíven foglalkozni a hantik mellett a Vaszjugán mellett élő többségi társadalommal is. Ez a társadalom egyáltalán nem tekinthető homogénnek, hiszen az ott él őslakos hantik mellett a polgárháború előtt önkéntesen betelepülő szabad oroszok, a sztálini terror idején kényszerlakhelyre idehurcolt kitelepítettek, valamint az olajbányászat konjunktúráját meglovagoló olajbányászok leszármazottai együttesen alkotják. A hantikkal, a kitelepítettekkel és az olajosokkal beszélgetve úgy tűnt, mintha nem is ugyanabban a világban élnének, ahogyan Maksejev is írja, saját élményeit ütköztetve szülei fiatalkori élményeivel. Mintha több Vaszjugán is lenne, attól függően, hogy kiknek a történetein keresztül próbálom megérteni ennek a gyönyörű folyónak ! Arundhati Roy idézi John Bergert (Arundhati 2017: 9) (Balogh Dániel fordítása). Amikor külön nem jelölöm a forrásokat, akkor a fordítások minden esetben a sajátjaim. Nem irodalmi fordításokat készítettem, még szépirodalmi szövegek esetében sem, hanem a tartalom minél pontosabb visszaadására törekedtem. 2 Maksejev 2000: 161. A hanti Magyarországon az egyik legismertebbnek számító szibériai nép. Ismertségét elsősorban annak köszönheti, hogy nyelve, mint a magyarral igen közeli rokonságban álló nyelv, bekerült a közoktatás tananyagaiba, ahol az úgynevezett , külső nevükkel" gyakran osztjákoknak nevezik őket. A 2010-es összoroszországi népszámlálás adatai szerinti mindössze 31 ezer hanti ma három közigazgatási területen él: a Hanti-Manysi Autonóm Területen (Jugria) él kétharmaduk, a Jamal-Nyenyec Autonóm Területen harmaduk, míg a Tomszki megye területén mindössze 396-uk.
