Oldal 121 [121]
OCR
RÉGI-ÚJ IDEOLOGIAK, UJ KONTEXTUSOK * 119 — Mindannyian? És bármelyik oldalra? Ha megvan a ruha és az étel? Ezt azért kérdem, mert a kommunisták mindig úgy beszélnek, hogy ,, mi szegények vagyunk, de lélekben (,,epénkben") kommunisták, és ti kövessetek bennünket", de ti nem mondjátok, hogy ,, mi szeretjük/becsüljük/tiszteljük a kommunistákat, a forradalmat vagy Hó apót", hanem mindig a ,, ruháról és ételről" beszéltek! — Igen, mi ilyenek vagyunk. Mi csak jóllakni meg ruházkodhni szeretnénk. De ha valaki most azt mondja nekünk, hogy ez a mi házunk és ez a mi hazánk, hogy Vietnam a mi hazánk (is), akkor harcolunk mi is erőnk teljéből! Érted? — És ha holnap az amerikaiak azt mondják nektek, hogy ez a brúk országa, akkor ti a vietnámiakkal is harcba szálltok, akár az életeteket is kockáztatva? — Bizony, akár az életetünket is kockáztatva! Amikor az amerikaiak jöttek, az amerikaiak oldalán éltünk, és amikor a kommunista vietnámiak, akik északra mentek, visszajöttek onnan, és [az amerikaiak] azt mondták, hogy harcoljunk a kommunisták ellen, akkor elmentünk katonának hozzájuk azonnal! Mi, brúk, mindannyian ilyenek vagyunk! Mikor milyen csapatok (ling = "katonák ") jöttek ide, mindig azokkal harcoltunk együtt! — Mikor melyik fél katonái jöttek ide, mindig azoknak az oldalán harcoltatok? — Mikor melyik ország/hatalom (nuóc) jött ide és volt szüksége katonára, mindig oda mentünk el. Bármilyen ország is legyen az, egyrészt mert enni kapunk, meg ruhát, másrészt mert nekünk mindegy, hogy milyen ország; mi, brúk, nem akarunk házat, nem akarunk hazát... IA beszélgetés néhány olyan brú személyre terelődik, akik kezdetben a Viet Minh szövetségesei voltak, majd később francia katonák lettek.] — Hogyan lesz valaki forradalmárból francia katona? — Az úgy volt, hogy... ő akkor ment francia katonának, amikor a franciák , Tegiment"-ben (trung doan) jöttek már. — Az mi? — Amikor a franciák már nagyon sokan jöttek ide, volt már erőd is, állandóan harcolni jártak, a nagy út mentén laktak, és akkor a franciáknak katonákra volt szükségük. Egy tasseng-ből, egy xá-ból hat főt követeltek. Hát ekkor mentek ők el katonának. — De 6 [achuaih Bunlai] nem félt a régi elvtársaitól, nem félt attól, hogy a cachmang [vietnami ,,Cach-mang” = ‘forradalom’, itt: a " gerillák" ] megharagszik rá, és aztán lelövi; hogy börtönbe vetik őt, a feleségét, az apját és az anyját? Nem félt ettől? A cachmang nem mondta azt, hogy ő , csúnya", mert elment francia katonának? — Nem mondtak ők semmit! — De miért nem?
