Seite 105 [105]
OCR
RÉGI-ÚJ IDEOLÓGIÁK, ÚJ KONTEXTUSOK ? 103 (1982a, 1982b, 1993, 2002) az egyedüli tudományos publikációk, amelyek a vietnámi fennsík hegylakóinak háborúbeli sorsával és szerepével foglalkoznak — a külső résztvevő vagy megfigyelő szemszögéből. Mintha e népek nem is harcoltak és nem is szenvedtek volna, mintha nem is emlékeznének — mintha nem is léteztek volna! E helyütt nincs módunk arra, hogy e feltűnő hiány okait kutassuk. A nyilvánvaló politikai és történelmi okoktól eltekintve — úgy vélem — az amerikai—vietnámi háború alapvetően bipoláris jellege az, ami hajlamos elfeledtetni velünk, hogy Vietnám multietnikus lakossága akarva-akaratlanul is a vietnámi háború aktív vagy passzív résztvevője volt. Tanulmányom ezt az űrt szándékozik kitölteni. Célja, hogy a vietnámi háborút a brúk, közelebbről egyetlen brú (vietnámi nyelven , ván kièu”) hegylakó szemszögéből, személyes élményei tükrében mutassa be. Az írás egy alnéven Khoi Saráng-nak nevezett férfi" magnóra vett élettörténetén alapszik. A 18 órát meghaladó (és írott formában kb. 350 oldalnyi, sűrün gépelt) felvételt 1989-ben brú nyelven készítettem Ouáng Tri tartományban, Khe Sanh (Huóng Hóa) közelében, ahol 1985 és 1989 között összesen 18 hónap terepmunkát végeztem. A szöveg magnóról való lejegyzésére, illetve fordítására 2007—2008-ban került sor; az anyag egyes részleteit — nemzetközi és hazai publikációkban — ez évben (2012) kezdtem meg közzétenni. Az anyag politikailag érzékeny jellegére való tekintettel megígértem brú barátomnak, hogy amíg él, nem teszek közzé egyetlen sort sem a felvételekből. Ma már, közel negyedszázaddal a halála után, a Vietnámban végbemenő gyors politikai és társadalmi-gazdasági változások idején úgy érzem, eljött az idő, hogy ezt az egyedülálló dokumentumot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyem — néhány, eddig kevéssé figyelemre méltatott újabb szempontot beemelve egyúttal a diskurzusba. A brúk és a vietnámi háború A brúk a Vietnámi Szocialista Köztársaság területén élő 54 nemzetiség egyike, mon-khmer nyelvet beszélő hegyi etnikum, lélekszámuk 94598 fő (2019), létfenntartásuk égetéses-irtásos szarazrizs-termesztésen alapul(t). ° A brüknäl érvényben lévő teknonimia (£ görög tekhnon "gyermek" + onym ‘név’, olyan névadási szokás, amelynek során egy szülőt gyermeke, különösen legidősebb gyermeke után neveznek meg) értelmében egy ember neve az illető mindenkori társadalmi helyzetét tükrözi, ilyenformán többször is megváltozhat az élete során: amikor megszületik, megkapja első nevét. Házassága, majd első gyermeke, illetve első unokája megszületése után további neveket kap stb. Az első gyermek születése után a házaspárt mpag/mpig X-nek, azaz ,,X apjának/anyjának" nevezik; első unokájuk születése után achuaih/ayoag Y-nak, azaz „Y nagyapjanak/nagyanyjanak”. A khöi szö a „felesegkapök” csoportjanak a megnevezes£re szolgal; a név masodik része, sardng ,,szorgalmas”-at jelent. A teljes név tehát egy nemrég házasodott, még gyermektelen férfire utal.
