Oldal 81 [81]
OCR
„FENT” ES „LENT”: A BRÜK ES „ZOMIA” I]. resz " 79 magasabb, mint Annamban. Sokan visszaköltöztek közülük keletre, amikor a laoszi kormányzat az akkor építés alatt álló 23. számú gyarmati úton akarta [robotban] dolgoztatni őket. És napjainkban a Viet Minh titkos bizottságai zsarnokságának és elnyomásának kitett kha leu-knek hirtelen ismét eszébe jutott, hogy ők valójában laosziak: laoszi kha testvéreikről mély érzelmekkel beszélnek, és petíciókat adnak be, hogy Ichépone városához csatolják őket, de készek lesznek azonnal vietnámivá válni, mihelyst az adóbeszedő megjelenik náluk. 4 kha leu-knek ez a kétkulacsos politikája a határ két oldalán található falvak nagy számában is tetten érhető: az események függvényében elég néhány pillanat a számukra ahhoz, hogy — szükség szerint — Annam vagy Laosz lojális alattvalóivá váljanak. Az annami üllő és a laoszi kalapács közé szorulva a kha leuk úgy vélik, hogy bármiféle eszköz megfelel nekik ahhoz, hogy — a legkisebb árért — hasznot húzzanak ebből a veszélyes helyzetből. A kha leuk országában nem annak van igaza, aki a legerősebb, hanem annak, aki a legkevesebbet követeli. Márpedig az kétségen felül áll, hogy egész a háborúig, főleg fiskális szempontból, a Ouáng Tri-beli hatóságok sokkal megértőbbek és liberálisabbak voltak, mint a savannakhetbeliek" (Barthélémy 1947: 15-16; közzeteszi Vargyas 2000: 272-273, kiemelés — V. G.). Ebben a lényegre látó, világos helyzetjelentésben szinte minden benne van, amiről Scott beszél a könyvében (20099: félelem a hatalmukat , távolságcsökkentő technikák" révén egyre inkább kiterjesztő államhatalmakkal való érintkezéstől, előlük a földrajzi-politikai perifériára való visszahúzódás, az idegen fennhatóság látszólag készséges elismerése, ugyanakkor az alóla való kibújás, a periférián a személyes szabadsághoz, illetve a függetlenséghez való makacs ragaszkodás, az ezek elérésére követett , kétkulacsos" politika stb. — azaz, hogy újfent idézzük Scottot: , vonakodás, színlelés, dezertálás, látszólagos szol/ gálatkészség [...] tettetett tudatlanság [. . .] szabotázs stb.” (Scott 1985: XVII.) Mindezeket a Barthélémy és mások által a múltból/múltban leírt stratégiákat, a , gyengék fegyvereit" saját gyűjtésem meggyőző erővel erősíti meg. Fentebb már hivatkozott írásomban (2008a) a politikai identitás látszólag teljes hiányáról, illetve annak könnyű változásáról árulkodó, ismétlődő brú kijelentéseket (, bárki is jött ide uralkodni rajtunk, elfogadtuk a hatalmát") elemezve, a megértés kulcsát két tényezőben láttam: egyrészt a brúk, illetve általában a , hegylakók" társadalmi-politikai szervezetében, ahol a lokális csoport vagy falu szintjén túl nincs semmiféle nagyobb átfogó politikaiadminisztratív egység (a , törzs" csak laza nyelvi-kulturális egység), s ahol emiatt az identitás mindenekelőtt a leszármazási csoporthoz, a rokonsághoz, illetve a közvetlen lokalitáshoz, a faluhoz kapcsolódik. Másrészt a thai/lao típusú , feudális" politikai rendszerekre (muang) jellemző centrum-—periféria viszonyban, ahol e két földajzi-hatalmi tér rugalmas és relatív viszonyban áll egymással: ami centrum egy kisebb egységben, periféria egy nagyobban. Az ilyen rendszerekben a periféria viszonylag nagy függetlenséggel rendelkezik, feltéve, hogy elfogadja az őt meghaladó politikai egység fensőbbségét és
