Page 68 [68]
OCR
66 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME megegyeznek a mai helyzettel, s ily módon a brú kultúra időbeli folytonosságát bizonyítják a történelmi megrázkódtatások, sőt kataklizmák ellenére is.” (Vargyas 2000: 154.) Ugyanez a brú kultúra és identitás időbeli folytonosságára vonatkozó következtetés vonható le a 18. lábjegyzetben részletezett három , kiszakadt" csoport példájából is: az első csoport (a Mekong jobb partjára hurcolt rabszolgák) kb. 150 év dacára is megőrizte , brú" nyelvét és talán , brú" identitását is (Id. Theraphan L. Thongkum - See Puengpa 1980); ennél többet róluk, etnográfiai adatok híján, nem tudunk. A másik két csoport az egy évszázados illetve négy évtizedes időtávlat ellenére is, áttelepülve illetve áttelepítve, nyomasztóan kisebbségi helyzetben, vietnámiak között élve is, pauperizálódva — egyelőre — megőrizte nyelvét, etnikus megnevezését, etnikai identitását és etnikus szerveződését. Tehát az etnicitás, az identitás, a kultúra, a társadalomszervezet stb. bármiféle képlékenysége és szituációfüggő jellege ellenére is — amiről Scott beszél — a felszín alatt sokkal több az állandóság, mint azt általában feltételezni szokás. Csak az utóbbi 100—-150 évet nézve, a brúkat drámaian sok trauma érte: elhurcolták őket rabszolgának; államok és hadseregek jöttek és mentek a fejük felett; akarva-akaratlan részt vettek a második világháborút követő időszak talán legpusztítóbb háborújában: leszórtak rájuk — vagy a környékükön — több száz ezer tonna bombát, napalmot, kemikáliát (Agent Orange), felperzselték falvaikat, házaikat, földjeiket, megsemmisítették háziállataikat, értéktárgyaikat, ideiglenesen vagy örökre ki-, illetve áttelepítették, szögesdróttal körbevett katonai táborba (vagy akár átnevelőtáborokba) zárták őket, halottjaik számáról még becslésünk sincs," egyszóval a világtörténelem végigsöpört rajtuk — ám mégis: mihelyst a körülmények lehetővé tették, visszatelepültek, s makacsul ragaszkodva az általuk lakott területhez, saját nyelvükhöz, kulturajukhoz, etnikus identitasukhoz, azok maradtak, akik voltak — bruk! Ez a kép vagy minta szöges ellentétben áll azzal, amit számos más délkelet-ázsiai nép, például ahmongok történelméből ismerünk, akik szétvándorolva, 100 év alatt képesek voltak egész Délkelet-Ázsiát benépesíteni. Hely híján itt most nincs mód a kérdést részletesen tovább taglalni; a fentiek alapján annyi mégis bizonyosnak látszik, hogy , Zomiában" legalábbis többféle , habitussal" kell számolni, már ami a területhez való kötődést, illetve a társadalmi-kulturális képlékenységet és rugalmasságot illeti! Ezzel kapcsolatban fel kell hívnom a figyelmet rá, hogy érdekes módon Scott az , eredeti" lakóhelyre való vissza-visszatelepülés lehetőségét fel sem veti. Márpedig a brúk — az emberemlékezet révén befogható — orális törté9 Az antropológusként a vietnámi háború egyik koronatanújának számító Hickey szerint a mintegy 220 000 főre becsült hegyvidéki-nemzetiségi áldozatból , a háború természetrajza következtében a legtöbb civil veszteség minden valószínűség szerint a brúk, valamint a pakohok, katuk, sedangok, halangok, jehek, stiengek és röglaiok körében volt" (Hickey 1993: 267).
