Page 60 [60]
OCR
58 § A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME A vidék történelmére vonatkozó adatokat és szakirodalmat már több alkalommal is összegeztem." Itt most legyen elég annyi, hogy az Ai Lao hágón keresztül vezető átjáró legalább a 13. század óta ismert: itt vonultak keresztül a Vietnámot és a Champa birodalmat is feldúló mongol csapatok 1282-ben, a tengerpartról útban a khmer birodalom felé. A 14. századtól kezdve dél felé, a Champa birodalom rovására fokozatosan terjeszkedő vietnámi császárság aztán fokozatosan vonta ellenőrzése alá e területet és az itt élő népeket. (3. kép) A ma brúk által lakott hegyvidék első említése — , Vién Kiéu" formában — 1553-ra megy vissza, ? minden valószínűség szerint innen származik a brúk máig használatos vietnámi megnevezése, a , Ván Kiéu".4 Egy későbbi, 18. századi vietnámi forrás"? már részletes leírást ad az Ai Lao hágón keresztül Laoszba és Thaiföldre vezető kereskedelmi utakról és a hegyvidéki , hinterland"-ról, megemlítve az ott élő , barbár" népeket, bemutatva a katonai és adminisztratív infrastruktúrát, az utakat, vámokat, erődöket, piacokat, a piacokon gazdát cserélő árukat, a hegyi népek által adóként beszolgáltatott termékeket stb. Tekintettel arra, hogy e leírások egy része konkréten Khe Sanh környékére és az ott élő brú népességre vonatkozik, e forrás alapján bizonyos esetekben lehetségessé válik az , etnográfiai jelen" legalább néhány századdal való visszavetítése. 12 Vargyas 2000, 2008a; magyarul továbbá Vargyas 2002. 8 Ld. a Duong Vän An (1513-1591) mandarin által 1553 táján írt és mai átírással 1961ben közzétett Ó Cháu Cán Luc (Ő cháu vidékének a leírása) című művet (I. rész: 17. o.). A könyv címének megértéséhez tudni kell, hogy „Ö chäu” &s „Ri chäu” ket csäm tartomány volt, amelyet 1306-ban a csám király, Ché Mán, a vietnámi uralkodónak, Trán Nhán Töng-nak ajándékozott , menyasszonyváltságként", cserébe annak lányáért, Huyén Trán-ért. Egy évvel később, 1307-ben a két tartomány, amely nagyjában-egészében a mai közép-vietnámi Ouáng Tri — Thira Tién tartomänyoknak felel meg, Thuan Chau és Hóa Cháu (összevontan: Thuán-Hóa) néven betagolódott a dél felé egyre terjeszkedő vietnámi birodalomba. A szóban forgó könyv e vidék földrajzi-közigazgatási-történeti-kulturális leírását tartalmazza. 4 Ld. Vuong Hoang Tuyén 1963: 71; Vargyas 2000: 136—139. ' Lé Quy Don: Phu bién tap luc (Hatarvidéki kronikak). E mt szerzöje a Lé-dinasztia (1428-1788) egyik kiemelkedő politikus államférfija, katonai vezető, mandarin, történetíró, neokonfuciánus filozófus stb., aki művét azután írta meg, hogy az északi országrészt a Lék nevében kormányzó Trinh-ek 1775—1776-ban visszafoglalták az akkor a vietnámi birodalom déli határvidékének számító Thuán-Hóa (ld. 13. lábjegyzet) és Quang-Nam vidékét a mintegy két évszázada önmagukat független dinasztiának tekintő, szakadár Nguyőn-uralkodóktól. Lé Ouy Dőn a megszálló hadsereg egyik vezetője volt, később a visszahódított vidék katonai kormányzója, akinek feladata a vietnámi , erkölcsök" és a , harmonikus közigazgatás" visszaállítása volt. Ilyen minőségében, , hasonlóan egy kíváncsi nyugatnémet funkcionáriushoz Bonnból, aki 1991-ben elutazik Kelet-Németországba, hogy körbenézzen, majd aztán letelepszik Lipcsében, hogy mindent leírjon, amit látott" (Woodside 1995: 158), művében páratlanul részletes és mélyreható (földrajzi, politikai, közigazgatási, gazdasági, demográfiai, kulturális stb.) leírását adja az egész minket érintő vidéknek, ami ekkorra már a két évszázados elkülönülés miatt az északi országrésztől igen eltérő szokásokkal és , erkölcsökkel" rendelkezett.
