Seite 54 [54]
OCR
52 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME veu a % ) 5 J | Ns Központi Hegyvidéktől Északkelet-Indiáig öt ázsiai országon (Vietnám, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Burma) és négy kínai tartományon (Yunnan, Guizhou, Guangxi és Szecsuán egyes részei) keresztül húzódnak" (uo. IX.). A mintegy 2,5 millió km? területet és kb. 100 milliónyi, etnikai és nyelvi szempontból zavarba ejtően változatos népességet magába foglaló térség új — és nem túl szerencsés? — megnevezése (, Zomia") nem Scott-töl, hanem egy holland földrajztudóstól, Willem van Schendeltől származik (2002), aki azonban - és ez fontos! — a Zomia nevet a Scott által használtnál jóval tágabb 2 Nem túl szerencsés, mert egy szűk földrajzi területről, az indiai-bangladesi—burmai hármas határ vidékéről, néhány önkényesen kiválasztott tibeto-burmai nyelvből megalkotott műszót terjeszt ki egy több nyelvcsaládon és óriási területen átívelő térség egészére. Ld. ehhez Scott 2009: 14-15: a zo viszonyszó, amelynek hozzávetőleges jelentése annyi, mint "távoli, periférikus", következésképp a "hegyekben élő" konnotációval bír; a mi pedig: "nép, emberek" — értsd: hegylakók. Ennél valamivel semlegesebb összefoglaló elnevezések egyébként a délkelet-ázsiai hegyi törzsekre (igaz, nem az általuk lakott területre) vonatkozó francia nyelvű irodalomban használatosak voltak (pl. „Montagnards”/hegylakök, vagy a „Population Montagnarde du Sud-Indochinois” / Indokina Déli Részének Hegyi Lakossága rövidítéséből adódó , PEMSI"), de vagy nem terjedtek el általánosan (mint a PEMSI), vagy gyarmati konnotációjuk miatt létjogosultságukat az utóbbi időben kétségbe vonták (ld. Proschan 1999: The great Montagnard Debate).
