Page 53 [53]
OCR
. , FENT" ÉS , LENT": ,,ZOMIA” ÉS A BRUK I. resz: „Oslakök”-e a brük „Zomiäban”? „Ügy mondjäk, »minden eddigi tarsadalom térténete osztalyharcok térténetex. Legalább ugyanilyen joggal mondhatnánk azt is, hogy a történelem nélküli népek történelme az állam elleni küzdelmük történelme." Ezzel a Pierre Clastres-mottóval ([1974] 1987) indul az utóbbi évek egyik legnagyobb délkelet-azsiai temaju k6nyvsikere, James Scott The Art of Not being Governed. An Anarchist History of Upland Southeast Asia (A kormanyzas alóli kibújás művészete. A Délkelet-ázsiai Felföld anarchista története) című korszakalkotó műve (2009), amely azóta is nem szűnő viták kereszttüzében áll, illetve folytonos inspiráció forrása. A témában nem jártas olvasók számára foglaljuk össze röviden: mi a könyv fő tézise, és mi is az a „Zomia”. Idézek az előszóból: , Tézisem egyszerű, szuggesztív és vitatható. Zomia a világ legnagyobb utolsó olyan területe, amelynek népei még nem tagozódtak be teljesen nemzetállamokba. A napjai meg vannak számlálva. Nem is olyan régen az emberiség döntő többségét önmagukat kormányzó, »dnigazgato népek« [self-governing peoples] tették ki. Napjainkban a vélgy[ek]beli királyságok lakói úgy tekintenek rájuk, mint vélő 6seinkre«, vmint amilyenek voltunk mi magunk is, mielőtt feltaláltuk volna az árasztásos rizstermesztést, a buddhizmust és a civilizációt. Jómagam ezzel szöges ellentétben amellett érvelek, hogy a hegyi népeket leginkább úgy foghatjuk fel, mint menekült, szökevény népességet, szökött rabszolga-ivadékokat, akik az elmúlt kétezer évben a völgyekben végbemenő államépítő folyamatokkal együtt járó elnyomás: rabszolgaság, sorozás, adók, robot, járványok és háborúk elől elmenekültek. Mai lakóterületük legnagyobb részét leginkább töredezési zönänak,' mas szöval refugium- vagy reliktum-területnek, menedekzönänak nevezhetnénk." (Scott 2009: IX—X.) Zomia pedig , egy új név, amely gyakorlatilag mindazoknak a 300 m tengerszint fölötti területeknek a megnevezésére szolgál, amelyek a Vietnámi ! A , töredezési zóna" kifejezést az angol , shatter zone" magyarítására használom. A 19. századi angol terminus a geológiából származik, ahol eredetileg véletlenszerűen töredezett vagy repedezett szikla-övezetet jelentett, amelynek hasadékait ásványi leraködäsok tölthetik ki. Az eredeti jelentés a második világháború után megváltozott értelemben került át a politikai földrajzba, ahol olyan határvidéket jelent, ahova nagy számban menekültek alávetett vagy szökevény népességek az állami elnyomás, illetve a kapitalista gazdaság elől — amelyen keresztül az államhatalom megnyilvánult. E helyütt szeretném kifejezni köszönetemet Borsos Balázsnak a geológiai terminus magyarításában nyújtott segítségéért.
