Oldal 11 [11]
OCR
«- ELŐSZÓ Egy korábbi írásokat tartalmazó tanulmánygyűjtemény összeállításakor kérdésként merül(het) fel, hogy amit a szerző korábban befejezettnek és — mint ilyet — lezártnak tartott, valójában mennyire az. Tempora mutantur, nos et mutamur in illis (, Az idők változnak, és mi is változunk bennük") — szól a latin mondás. Ez az érzés kerített hatalmába, amikor jelen kötet írásainak a válogatásába kezdtem. Jóllehet döntő többségükkel ma is elégedett vagyok, az újraolvasás során elkerülhetetlenül merültek fel bennem korábban nem látott problémák, figyelmen kívül hagyott szempontok, új meg új kérdések. Amit leírtam, mind igaz ugyan és vállalható, mégis másként látok már bizonyos eseményeket és tényeket, a hangsúlyokat esetleg máshova helyezném, érzékelem a körülmények hatalmát írásaimon. Ma már nem biztos, hogy ugyanezt ugyanígy írnám meg. A feladat — 15 évvel a Dacolva az elkerülhetetlennel c. könyvem (2008) után újabb tanulmánygyűjteményt összeállítani a brúkról — eredetileg viszonylag egyszerűnek tűnt. Amikor azonban felmértem a számba jöhető írásokat, meglepetéssel konstatáltam, hogy távolról sem magától értetődő: a megjelenés helye, ideje és nyelve szerint számos tanulmányomnak többféle változata volt. Az, hogy kinek, milyen közönségnek, milyen célból, milyen nyelven írunk, hatással van a végleges műre. Miután egyszerre vagyok jelen a hazai és a nemzetközi szakmai színtéren, publikációim hol az egyik, hol a másik közösség számára íródtak, így az , eredeti" megjelenés után elkerülhetetlenül szembe kellett néznem az (oda- vagy vissza-) fordítás (, ferdítés") kérdésével is. A fordítás mindig több, mint az eredeti gondolatok szó szerinti visszaadása: más kulturális környezetben mások a hivatkozott szerzők, mások a referenciák, más a tényanyag és az elmélet aránya, sokszor még a forma és a felépítés 15 különbözik. Az angolszász nyelvterületen napjainkban elvárt szerkezet (például az elején kötelező , abstract"-tal, aminek meg kell előlegeznie a végeredményt) nagyban különbözik a német vagy francia nyelvterületen korábban megszokott írásmódtól, nem beszélve a magyarról. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nemzetközi színtéren a hazainál sokkal szigorúbb anonim , peer review" rendszer működik — ami ugyan gyakran megint csak kulturális hagyományokat tükröz, ám mégis hasznos további szempontokat tud adni az elemzéshez -—, érthető, hogy szinte egyetlen írásomnak sincs , csereszabatos" idegen nyelvi és magyar változata. Az egyik rövidebb, a másik bővebb; az egyikben több a tényanyag, a másikban nagyobb a hangsúly az elméleti
