Seite 135 [135]
OCR
inkább ellehetetleníteni.:! Mindenesetre az angol kereskedelmi társaság soha nem tudta visszaszerezni korábbi pozícióját, sem Cromwell, sem a restaurációt követő angol királyok idején, s az 1667. évi orosz kereskedelmi törvénykönyv már a hazai kereskedelem védelmét irányozta elő.5 A történészek úgy vélik, nagyjából ekkor írhatta Milton is Oroszországgal foglalkozó művét. Bár erre egyértelmű bizonyíték nincs, és sok egyéb hipotézis is megállja a helyét," írásának erre az időszakra való datálását elég sok adat és mozzanat valószínűsíti. Többek közt az, hogy 1649 márciusától kezdve Milton volt Oliver Cromwell mellett az , idegen nyelvek titkára". Az idegen nyelvek titkára felelt az angol köztársaság külfölddel folytatott levelezéséért, az ő kezében futott össze minden külfölddel kapcsolatos ügy, mai kifejezéssel élve ő töltötte be a külügyminiszter szerepét. Milton hivatali ideje alatt az emberi jogok, a szabad vallásgyakorlás védelmében írt röpiratokat, emellett mint a külpolitika egyik alakítója, az angol diplomaták munkáját is segítette. Ennek lehet egyik megnyilvánulása az Oroszországról olvasottak összefoglalása egy rövid műben, hogy ezzel hatékonyabbá tegye az angol diplomáciát, hogy praktikusan felkészítse az Oroszországba küldött követeket. Ez esetben a Moszkóvta rövid történetének összeállítása leginkább hivatali kötelezettségnek fogható fel. Az összegzés igényével megírt traktátus végén Milton feltünteti forrásait is. Tizenkilenc szerzőt sorol fel, akiknek munkái részint Hakluyt, részint Purchas köteteiben jelentek meg. Milton tehát azért kompilált, kivonatolt, s foglalt rendszerbe számára hasznosnak tűnő műveket, hogy 34 1O. A. JIumouos: Bpema Bo3sHukHoBeHnas ,,Micropuu Mockosnn” J>Kona MunsToHa, Bcnomoeamenonvie ucmopuueckue Oucyunasunol, t. IX., 1979, 139-140. 35 Philip Longworth: Alexis, Tsar of All the Russias, London, Martin Secker & Warburg Limited, 1984, 191-192. 36 Lásd erről Péti Miklós utószavát ebben a kötetben. 133
