Seite 114 [114]
OCR
Martinov verse a Nagyvilágban a szöveghez fűzött magyarázó kommentár nélkül jelent meg, és ez arra enged következtetni, hogy a korabeli magyar közönséget nem érte meglepetésként, hogy az Elveszett Paradicsom szerzője olyan, meglehetősen szokatlan tárgyú művet is írt, mint a Moszkóvia rövid története. Valóban: a Világirodalmi lexikon 1982-es kiadású 8. kötetének Milton-szócikke (írta: Szentmihályi Szabó Péter)" megemlíti a Moszkóvtiát, de ha kicsit korábbra visszatekintünk, azt találjuk, hogy az 1975-ben megjelent, Szenczi Miklós által szerkesztett Milton, az angol forradalom tükre című antológia két részletet is közöl a mű negyedik és ötödik fejezetéből Dávidházi Péter fordításában (Fjodor cár koronázása és Angol követ Borisz Godunoy udvarában címmel). Ez a két részlet ráadásul hangsúlyos helyen, az antológia legvégén foglal helyet, terjedelmében pedig átlagos hosszúságúnak mondható a Milton egyéb prózai műveiből közölt szemelvényekhez képest (együtt hat nyomtatott oldalt tesznek ki). Szenczi a szöveghez fűzött rövid jegyzetben ismerteti a Moszkóvia szerkezetét, a részletek kiválasztását azzal indokolva, hogy , mind a koronázás, mind a követfogadás leírása alkalmat adott Miltonnak a festői részletekben, barokk pompaban valö gyönyörködesre”.* Szenczinek és Dávidházinak köszönhetően tehát a magyar olvasók már a múlt század hetvenes éveitől kezdve bepillantást nyerhettek a Moszkóviába: ha 45 Ezt támasztja alá az is, hogy az idézett Nagyvilág-számban Veress Miklós bevezető jegyzete sem említi külön a Moszkóviát - hanem mintegy evidenciának tekinti a szöveg létét és ismeretét. 46 Király István és Szerdahelyi István (szerk.): Világirodalmi Lexikon, 8. kötet, Budapest, Akadémiai, 1982, 411. 47 Erről a kötetről és Szenczi Miltonnal kapcsolatos munkásságáról általában lásd Péti Miklós: Paradise from Behind the Iron Curtain: Reading, Translating and Staging Milton in Communist Hungary, London, UCL Press, 2022, 90-120. 48 Szenczi (szerk.): Milton, az angol forradalom tükre, 167. 112
