Page 112 [112]
OCR
dósítások.? Már a mű felütéséből világossá válik, hogy a Moszkóvita szerzőjét a tudományos ismeretközlés szándéka mellett művészi ambíciók is hajtották: a Dvina torkolatában fekvő Rózsa-sziget leírása az alapvető földrajzi tények közlése mellett a természet szépségét és a hosszú északi tél zordságát is megmutatja, valamennyire ismerőssé szelídítve a távoli, idegen tájat egy idilli helyszínen álló angol kereskedőház képével: Az öböl túloldalán, az apátsággal szemben található a Rózsasziget, tele sötét rózsaszín és piros rózsákkal, ibolyákkal és vad rozmaringgal. A sziget kerülete 7 vagy 8 mérföld: május közepe táján eltűnik róla a hó, miután két hónapon át olvadt, majd 14 nap alatt kiszárad a föld, s egy hónapon belül már térdig ér a fű. Szeptember után visszatér a fagy és a hó, amely egy méter mély is lehet. A szigeten van egy ház, amit az angolok építettek egy szép, tiszta vizű forrás mellett. Ezt a miniatűr tájképet megismerve nem csodálkozhatunk, hogy a Moszkóvia megihlette Leonyid Martinov orosz költőt, ? aki Az ihlet vakja című versében állít emléket Milton láttató erejének, és egyenesen azt sugallja, hogy csak a sajátos miltoni látásmód és nyelvezet - amely az Elveszett Paradicsomban teljesedett ki - képes a fagyos északi táj megjelenítésére: 42 Milton életművében az Elveszett Paradicsom után talán a Moszkóviában találjuk a legtöbb állatokra való utalást. Ezek többnyire Milton természettudományos érdeklődésének köszönhetően kerültek be a szövegbe, egy részüknél azonban nem zárhatjuk ki azt, hogy szimbolikus vagy emblematikus jelentőségük is van. A Milton műveiben megjelenő állatokkal kapcsolatban lasd Karen Edwards Milton’s Reformed Animals: An Early Modern Bestiary cimü cikksorozatät a Milton Quarterlyben (2005-2007). Leonyid Nyikolajevics Martinov (1905-1980) költő, műfordító (Petőfi verseinek tolmácsolója, ezért Kiskőrösön mellszobra is van). Verseinek nagy része Sztálin halála után jelent meg. Magyarra többek között Illyés Gyula is fordította műveit. 4 QW IIO
