Seite 104 [104]
OCR
vagy geográfiai traktátusnak (vagy esetleg e kettő keverékének) tekintik a Moszkóviát, amelyet Milton vélhetőleg pedagógiai céllal írt, s ezért a fent említett Hartlib-feljegyzésre alapozva inkább az 1640-es évekre datálják a keletkezését. Mindezek közül a legszkeptikusabb John Gleason, aki befejezetlen, félbehagyott vállalkozásnak, s jelen állapotában erősen aránytalannak tartja a művet, amely sem a történeti, sem a földrajzi művekkel kapcsolatos kívánalmakat nem teljesíti." J. A. Bryant kevésbé szigorúan ítél, amikor olyan , fiatalkori kísérletről" beszél, amelyben Milton egyszerre érvényesíti a brevitas (tömörség) elvét, és igyekszik megfelelni a polübioszi történetírás kívánalmainak (amely a különböző dokumentumok és viszszaemlékezések tanulmányozása mellett az alapvető földrajzi információk és politikai események ismertetését is fontosnak esemény már a restauráció után történt: ez Carlisle grófjának 1664-65-ös utazása Moszkvába, amelyen Milton közeli jó barátja, Andrew Marvell is részt vett — azonban itt sem áll rendelkezésre bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy Marvell bármilyen módon foglalkozott volna a művel. A közelmúltban Chester Dunning érvelt amellett, hogy az 1662-ben kiadott Rarities of Russia [Oroszországi ritkaságok] című anonim pamflet valójában a Moszkovia ,,elveszett fejezeteit" tartalmazza, s hogy ennek a pamfletnek a kiadását maga Marvell intézte el a restauráció után elhallga(ttajtott Milton számára. Lásd Chester Dunning: Lost Chapters of John Milton’s Moscovia, CanadianAmerican Slavic Studies, vol. 45, 2011/2, 133-161; és The Rarities of Russia (1662): A Pamphlet Ghostwritten by John Milton, Canadian-American Slavic Studies, vol. 47, 2013/3, 347-367. A Rarities of Russia (melynek Dunning a teljes szövegét közli) valóban érdekes mű, azonban kevéssé tartom valószínűnek, hogy Milton akár még egy név nélkül kiadott művében is eltűrte volna a következő mondatot II. Károlyról - és legkevésbé a szöveg zárómondatának, ahol jelenleg áll: „[he] sat in great State, environed with the Nobility, as the Sun with stars: the Glory of his friends, the envy of his foes, and the wonder of the world” (ott ült [a király] nagy méltóságban, körülvéve nemeseivel, mint a Nap a csillagokkal: barátai dicsőségére, ellenségei irigységére, s a világ csodálatára). 21 John B. Gleason: The Nature of Milton’s Moscovia, Studies in Philology, vol. 61, 1964/4, 640-649. 102
