Page 96 [96]
OCR
mű, a modern Milton-kritika legfontosabb angol nyelvű fórumain, a Milton Studtes és a Milton Ouarterly című folyóiratokban egyetlen tanulmány sem foglalkozik kifejezetten ezzel a művel (legfeljebb futólag említik, vagy egy-egy tanulmány alfejezetében tárgyalják), s egy 1941-ben írt rövid monográfián kívül (melynek több mint felét teszi ki magának a mű szövegének a közlése) nem jelent meg róla önálló kötet.? Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Moszkóvia olyan ismeretlen és kiismerhetetlen, mint azok az ázsiai peremvidékek, amelyekről részben szól: itt nem működnek az életmű más darabjainál bevált értelmezői reflexek, s az is előfordul, hogy a kritikai hagyományban felhalmozott tudás helyett spekulációkra kell hagyatkoznunk. Egyvalamiben azonban minden kritikus és olvasó egyetért: minden furcsasága ellenére a Moszkóvia nyelvezetében, stilusäban, témáiban és történetmesélési módjaiban egyértelműen és összetéveszthetetlenül miltoni mű, amelynek néhány fontos jellemzője Milton késői költői remekműveivel mutat meghökkentő rokonságot. A bizonytalanságok már a mű címénél elkezdődnek. Az 1682ben, nyolc évvel Milton halála után kiadott kötetnek nem Milton, hanem a kiadó, Brabazon Aylmer adott cimet (Moszkévia rövid története, valamint más, kevésbé ismert országok leírása, amelyek Oroszországtól keletre fekszenek egészen Kínáig. Szemtanúk különböző írásai alapján összegyűjtve). Bár ez a címváltozat nagyjából lefedi a mű földrajzi horizontját, egyúttal félrevezető is, hiszen Milton legfeljebb Oroszország történetét, annak is csak egy részét mutatja be. A valószínűleg Milton által adott, a szerzői előszó után olvasható , belső cím" (Moszkóvia, avagy: beszámolók Moszkóvia azon területeiről, amelyeket az angol utazók bejártak: 3 Robert Ralston Cawley: Milton’s Literary Craftsmanship. A Study of A Brief History of Moscovia, New York, Gordian Press, 1941, reprint: 1965. 4 Aylmerről lásd Peter Lindenbaum: Dispatches from the Archives, Milton Quarterly, vol. 36, 2002/1, 46-54. 94
