Page 95 [95]
OCR
A FORDÍTÓ UTÓSZAVA A Moszkövia rövid törtenete John Milton (1608-1674) egyik legkevésbé ismert és legkülönösebb műve. A miltoni életmű legtöbb darabja esetében (legyen szó költői alkotásokról vagy prózaművekről) évszázadokra visszamenően rögzültek az alapvető tények és értelmezési lehetőségek, a Moszkóvia fogadtatástörténetéből azonban legfeljebb az utókor teljes tanácstalanságát szűrhetjük le." Mindmáig vita tárgya a mű keletkezésének ideje, műfaja, célja, helye az életműben, jelentősége, történeti és esztétikai értéke. Ráadásul - Milton prózai művei között egyedülálló módon - a Moszkóvia egy, a 17. századi Angliától földrajzilag, kulturálisan, valamint vallási és politikai szempontból is távoli birodalomról tudósít, ahol az angol érdekek szükségképpen marginálisak - s ezért kisebb érdeklődésre számíthatott az angol-amerikai kritikusok és irodalomtörténészek körében. Annál nagyobb figyelem övezte az orosz olvasók között, akiket a mű filológiai sajátosságainál vagy az életműben elfoglalt helyénél (érthető módon) jobban érdekelt, hogy Milton milyen képet fest az orosz népről és az oroszországi viszonyokról - ám ezekben a kérdésekben korántsem jutottak konszenzusra.? A mű gyökeresen eltérő irányba haladó keleti és nyugati fogadtatása feltűnő aránytalansághoz vezetett: amíg az orosz nyelvű Milton-recepcióban a Moszkóvia gyakran citált 1 Milton prézajarol altalaban lasd Maczelka Csaba: A Commonwealth pamfletirodalma. Milton és az angol préza, in Komaromy Zsolt - Gardos Balint - Péti Miklós (szerk.): Az angol irodalom története 1640-1830. Második rész, Budapest, Kijarat, 2021, 139—147. Milton prózaműveit szemelvényezi a Szenczi Miklós által szerkesztett Milton, az angol forradalom tükre című antológia (Budapest, Gondolat, 1975). 2 A mű orosz nyelvű recepciótörténetével kapcsolatban lásd John B. Gleason angol nyelvű összefoglalóját (YP 8:605-609), valamint Radnöti Klara tanulmányát ebben a kötetben. 93
