OCR
1557-ben Oszip Nyepeja visszatért hazájába Anthony Jenkinsonnal, " aki négy nagy hajót irányított. Jenkinson tudósított a Lofoten- és a Rost-szigetek közötti örvényről, amit Malströmnek neveznek, s amely a félapálytól a féldagályig tartó időszakban" olyan rettenetesen dübörög, hogy a tíz mérföldnyire levő szigeteken beleremegnek az ajtókopogtatók. Ha bálnák keverednek az örvény sodrásába, szívbemarkoló kiáltást hallatnak, és az örvénytől beszippantott, majd kidobott fák ágai-bogai olyan csapzottak, mint a kicsépelt kender. Senja környékén sok szörnyen nagy bálnát láttak a hajóhoz közel, némelyiket hatvan láb hosszúnak becsülték. Félelmetesen bőgtek, mivel akkor volt a párzási időszakuk. Jenkinson azt állítja, hogy Vardônél a marhákat hallal etetik. Moszkvába érkezve a cárt egy magasra emelt, pompás trónuson ülve találta, a fején drága korona, a kezében pedig egy értékes kövekkel kirakott aranypálca volt. Távolabb tőle ült fivére és egy fiatalember, a kazanyi uralkodó fia, akinek az országát az oroszok meghódították. Együtt vacsoráztak vele különböző országok követei, keresztények és pogányok változatos ruhákban. A. cár fivére néhány főnemessel egy asztalnál ült a cárral, a vendégek összesen hatszázan voltak. Vacsora idején bejött hat zenész, s középre állva három ízben is énekeltek, de ebben kevés vagy talán semmi öröme sem volt a mi embereinknek. Más termekben kétezer tatár is lakomázott ugyanekkor, ők azért jöttek, hogy a háborúiban szolgálják a fejedelmet. Az angolokat külön asztalhoz ültették közvetlenül a cár 184 Anthony Jenkinson (1529-1611), felfedező, többször is utazott Oroszországba, és számos alkalommal találkozott IV. Ivánnal. Beszámolóját Hakluyt közölte. 185 Az eredetiben half ebb ... half flood: az apály és a dagály közötti időszak fele és az apály legalacsonyabb pontja, valamint a dagály tetőzése közötti állapot és időpont. 71 Hakluyt 1:310, stb.