OCR
korú volt, Oleg gyámsága alatt maradt. Feleségül vette egy pszkovi lakos lányát, Olgát, akitől Szvjatoszláv nevű fia született, de ellenségei meggyilkolták, és a felesége, Olga, Konstantinápolyba ment, ahol a Heléna nevet vette fel a keresztségben." Szvjatoszláv" sok csatát vívott ellenségeivel, de végül megölték, a koponyájából pedig egy kupát csináltak, amelyre a következő mondatot metszették arany betűkkel: , Máséra vadászott, de elveszítette a sajátját." A fiai Jaropolk, Oleg és Vlagyimir voltak. Vlagyimir" megölette a másik kettőt, és Oroszország egyeduralkodója lett. Miután ez végbement, inkább a keresztény vallás felé hajlott, elvette feleségül Annát, Baszileiosz és Konsztantinosz bizánci császárok húgát, s a 988. évben egész népével együtt megkeresztelkedett, és a keresztségben a Vaszilij nevet kapta. Zónarasz? azonban minderről úgy tudósít, hogy Baszileiosz," a bizánci császár már korábban küldött egy püspököt az oroszokhoz. Ő, mivel a prédikációi hatástalanok voltak, és inkább csodát vártak tőle, buzgó imádság után kezébe vette az Evangéliumot, és a szemük láttára tűzbe dobta. Miután a Szentírást nem emésztette el a tűz, az oroszok megtértek. Vlagyimirnak tizenegy fia volt,” akik között felosztotta az orszagat. Boriszt és Glebet kegyes életiikert szentté avatták, ünnepüket minden év novemberében 86 Olga (?—969) férje, Igor halálától (945) 960-ig fia, Szvjatoszláv nevében uralkodott. Az első orosz uralkodó, aki felvette a keresztséget, az ortodox egyházban szentként tisztelik. 87 I. Szvjatoszláv (r. 945-972). 88 I. Vlagyimir (9582-1015) 988-ban felvette a keresztséget, és kereszténységre térítette a Kijevi Ruszt. 89 Ióannész Zónarasz (1070-1140) bizánci történetíró, fő műve az "Eniroun Totopı@v (Epitome Historiarum) cimü vilägtörtenet. 90 II. Baszileiosz (9582-1025). 91 Az orosz forditasok ezt a szamot 12-re javitjak. 43 988.