Oldal 31 [31]
OCR
az igaz hitben halt meg, és úgy hiszik, hogy ezt elolvasva Szent Péter rögtön beengedi őt a mennyországba. Nem műveltek, és nemis igazán szenvedhetik a tanult emberek társaságát. A legszorosabb barátságaikat az ivócimboráikkal tartják fenn. Nagy fecsegők, hazudozók, talpnyalók és alakoskodók. Szeretik a zsíros húsokat és a büdös halakat, a különféle édes italaik azonban finomak. A legjobb a málnának nevezett édes és bíborszínű bogyó levéből készül (ez agyümölcs Franciaországban is megterem), de másfajta italokat is készítenek vadcseresznyéből vagy különféle egyéb bogyókból. Egy másik fajta italukat tavasszal a nyírfa gyökeréből nyerik, a fa nedvei ugyanis június után elapadnak. Nincs is nép, amely olyan nyomorúságosan élne, mint az oroszországi szegények: ha van elegendő szalmájuk és vizük, akkor boldogan élnek, hiszen télen a szárított és összepréselt szalma a kenyerük, nyáron pedig a fű és a gyökerek. A fák kérgét mindig szívesen fogyasztják, s mégis sokuk az utcán hal éhen, anélkül, hogy valaki segítene nekik vagy akárcsak figyelemre méltatná őket. Amikor külföldre küldik őket, vagy idegeneket látnak vendégül, nagyon pompásan kiöltöznek, máskülönben azonban még a fejedelem is szegényes ruházatban jár. Télen csak szánon közlekednek, mivel az utak szilárdak és sima hótakaró fedi őket, és a folyók mind be vannak fagyva. Egyetlen szánhúzó ló 400 mérföldre elhúz egy embert 3 nap alatt. Nyáron az utak kátyúsak, és nehéz az utazás. A módosabb oroszok télen csakis szánnal közlekednek, nyáron pedig lovon. Vastag takarón vagy jegesmedvebőrön ülnek a szánjukon, amit egy alaposan felszerszámozott ló húz. A ló nyaka köré róka- vagy farkasfarkakat kötnek, s a hátán ülő fiú hajtja, míg a többi szolga a szán végén utazik. 29 Szokasatk, Hakluyt 1:241, 314. Hakluyt 1:323. Ruhazatuk, Hakluyt 1:239. Utazási módjaik, Hakluyt 1:314.
