Oldal 24 [24]
OCR
Délkelet, Hakluyt 1:325. Hakluyt 1:334. A jól megépített, négyzet alaprajzú vár" hegyen áll, kerülete két mérföld, téglafalai nagyon magasak és egyesek szerint 18 láb vastagok. 16 kapuja van, és ugyanennyi bástyája. A nagyobb vásárokat a várban tartják, télen viszont a folyón, amelyet akkor kemény jég fed. Ez a Moszkva nevű folyó délnyugati oldalról körbeveszi a várat, ahol a cár palotája található, valamint kilenc ékes templom aranyozott, kerek kupolákkal. A palotának sem a belseje, sem a külseje nem olyan pompázatos, mint a király kastélyai Angliában, inkább a mi régimódi épületeinkre hasonlít kis ablakaival, melyeknek némelyikében táblaüvegek vannak, mások fa- vagy vasrácsozatúak.? Aki Moszkvától a Kaszpi-tengerhez utazik, a Moszkván hajózik le az Oka folyóig, majd néhány várat érintve Rjazanyig jut, amely valaha híres város volt, de már csak a romjai állnak. 10. napra Nyizsnyij Novgorodba ér, ahol az Oka a Volgába ömlik, amit a tatárok Idelnek neveznek. Onnét 11. napra Kazanyba érkezik, amely korábban nagyon gazdag tatár város volt, de most az oroszok az urai. Falait először fából és földből emelték, de Vasziljevics cár" ideje óta terméskőből áll. Kazanytól a Káma folyóig, mely Permia tartományából ömlik a Volgába, a folyó bal oldalán élő emberek pogányok, akik az erdőben élnek, házaik nincsenek. Ezeken túl Asztrahánig a mangut és nogaji tatárok élnek," a folyó jobb partján pedig a krímiek. Moszkvától Asztrahánig körülbelül 1800 mérföld 22 A Kreml. 23 A 16-17. században gyakori volt, hogy olajos papírral fedték be az ablakokat. 24 IV. Ivan (1547-1584). Milton (más 17. századi angol szerzőkhöz hasonlóan) nem értette, az oroszok hogyan használják az apai neveket. 25 Milton széljegyzete hibas, a leiras forrasa Hakluyt 1:325. 26 A Nogaji Tatár Kánság területén élő tatár törzsek. 22
