OCR
17. Teologiai disputacioja Georg Pasor elnökletével Siegenben (1608) Az ilyen típusú disputációk szerzőjének mai értelemben inkább az elnököt (praeses) tekinthetnénk. Ugyanakkor épp a sokkal kötöttebb társadalmi és ezzel összefüggő intellektuális hierarchia miatt a magasabb pozícióban lévő személynek a publikum felé való irányadó jelzését kell látnunk ebben. A kulturális, szellemi hitel és bizalom, amit nyilvánosan felvállalva belefektetett a professzor a tanítványába, erőteljes jelzésértékkel bír. Mint korábban már szó volt róla az alkalmi költemények társadalmi szerepével kapcsolatban, az, hogy a professzor rábízta ezt a feladatot tanítványára, intellektuális becsületbeli üggyé vált. Ezzel a gesztussal a társadalmi-szellemi hierarchiában magasabb pozícióban lévő személy a nyilvános szellemi közösség előtt vállalt kezességet tanítványáért, amellyel pedig roppant nagy tiszteletlenség és tisztességtelenség lett volna visszaélni bármikor is. Azt, hogy fontos szerepe volt a tanítványnak is az ilyen disputációkban, jól jelzi a paratextus, amely jellemzően nem az elnöknek íródott. A disputáció — ahogy megfogalmazza — a , sorvadó világ eszelős szenilitásában" hat kérdést akar az eklézsiáról világosan, mindenféle szofista körítések és máz nélkül megmagyarázni. 1) Melyek az igaz egyhaz lényeges ismertetdjegyei? (Quae sint essentiales verae ecclesiae notae?); 2) Csak a kiválasztottak legyenek az egyház tagjai? (An soli electi sint membra ecclesiae?); 3) A pápa legyen az egyház feje? (An Papa sit ecclesiae caput?); 4) Isten egyháza eltérhet-e az igazságtól? (An ecclesia Dei a veritate possit aberrare?); 5) Elgyengülhet-e az egyház? (An ecclesia possit deficere?); 6) És végül: A római egyház lenne Krisztus látható igaz egyháza? (An ecclesia Romana sit vera Christi visibilis ecclesia?) A nyomtatvány elején 1608. június 17-ei keltezéssel olvasható Filiczki előszava Siegenbél,’” amelyet idősebb Pfech Hodéjovsky z Hodéjova bárónak ajánlott, valamint négy lelkésznek, akik szintén a Hodéjovsky-birtokokon teljesítettek szolgálatot: Martin Hradeckynek, Adam Prochäzkänak (Spacierus), Venceslaus Alexandrus Nymburgenusnak, valamint egy bizonyos Georgius N.-nek. Az előszó — a szokásos kötelező dicséreteken túl — fontos személyes, életrajzi elemet is tartalmaz. Innen tudható, hogy 1603-ban a jezsuitáknál tanult Prágában, ami azt jelenti, hogy kb. 1603 őszétől. Innen ment tovább Herbornba szent teológiát tanulni, hogy felvértezze magát a színeváltó, ravasz päpista szofistak (versipellae sophistae) ellen. 276 FILICZKI, PASOR 1608, A2™. 233