OCR
Filiczki művei gernél és a giesseni poétikában is olvashatjuk, ez a fajta hálaadó költemény a legszentebb.!?” Ezt szem előtt tartva dicséri Filiczki korábbi tanárát. És hogyan lehetne a tanárok dicséretét legszentebbnek tartó scaligeri szabályt látványosabban alkalmazni annál, mint amikor magukkal a szülőkkel hasonlítjuk össze a tanárokat? Röviden úgy lehetne a verset összefoglalni, hogy a szülők testet és lelket adnak, míg a tanárok szellemet. Igaz, hogy a szülők nagyszerű jótéteményeit is magunkban hordozzuk, de a tanároktól még nagyobb jót kapunk. A szülők, hogy éljünk, csupán gondoskodnak rólunk, de a tanárok tanítanak minket, hogy értelemmel éljünk. A szülők többnyire mulandó ajándékokat hagynak ránk, míg a tanárok szellemünk számára készítenek szent eledelt. Tehát amennyire a lelkek tápláléka jobb a mulandóknál, annyival érdemesebbek a tudós tanítók is a dicséretre. Ahogy tudtam, megírtam, és hogy sok érdemedet megháláljam, el is mondom neked ezt a verses újévi ajéndékot. Fogadd ezt vidám lélekkel, míg nem adatnak jobbak, és vezesd révbe a hajónkat! 2§ Consolatio (rapoapwOntiKdv) Két vigasztaló költeményt tett közzé a kis kötetben. Az egyik (B5"—B67") a Bobrowiczi Mátyás már fentebb említett vigaszverse (lásd 168. oldalon), a másik pedig korábbi lőcsei tanárának, Clementides Mihálynak szól, akinek prágai követségekor 1605 februärja és áprilisa között írhatta kisfia halálára (lásd 298. oldalon) (Plurima guod maneant homines discrimina rerum, B6"-B79. A 19 disztichonból álló versből kiderül, hogy lőcsei tanára korábban már elveszítette három kislányát, és most negyedikként kisfiát is, pedig Clementides mindenki javára a köz ügyeit intézi mindig. Filiczki a konkoly és búza bibliai példabeszédével (Mát 13) vigasztalja tanárát. Jehova is az értékessel, a gabonával tölti meg a búzatárolót, ahogy a falusiak is a jó gyümölcsöt hordják egybe és a rosszat otthagyják. Nem tudjuk, hogy idő előtt ragadtatott-e el a gyermek, hiszen nincs ember, aki tudná az élet megszabott idejét. Mihály is majd mint a gabona maradéka követni fogja gyermekét az égbe. 127 ScALIGER 1561, 159; Fixck, HELwIG, BACHMANN 1607, 304-305. 48, Postremo in nostris posui tua nomina chartis, / Indignum guia te tam rude rebar epos. / Sed tandem secum melius Musa omnia volvens, / Hoc rude, quam nullum, maluit esse melos. / Et tibi sese ultro tantum debere fatetur, / Quantum vel ditum solvere nemo queat. / Sunt equidem benefacta in nos, scio, magna parentum, / Sed praeceptorum his sunt meliora tamen. / Illi, ut vivamus, faciunt tantummodo, verum / Hi quoque, vivamus qua ratione, docent. / Dona caduca illi nobis plerumque relinquunt, / Mentibus hi nostris sacra alimenta parant. / Ergo quanto alimenta animi meliora caducis, / Tanto doctorum laus quoque maior erit. / Sic sensit Macedo, Boreae vastator et Euri, / Sic sensere alii, sentio sic quoque ego. / Hoc tibi, quo licuit, confectam carmine strenam, / Pro multis meritis reddo, dicoque tuis. / Accipe laeto animo, donec meliora dabuntur, / Et nostrae ad portum dirige navis iter!” Klein is közölte: Kreın II, 1789, 411. 189