Oldal 117 [117]
OCR
Az alkalmi költészetről hanem csupán egy stílustörténeti forradalom." De vajon nem esünk-e mindannyian áldozatul mi magunk is ezen intézményesítetten megteremtett előítéletnek, ahogy az , érzékeny fordulat" fogalmi hálójában vergődünk?" Az alkalmi költészethez való általános lesajnáló hozzáállás nem sokat változott a 18. század derekától egészen az 1960-as évek paradigmatikus fordulatáig, amelyet leginkább Predrag Matvejevié francia nyelvű összefoglalásához,? majd Wulf Segebrecht monográfiájához" köthetünk. Carl Enders (1877-1963) még a 20. század elején is az irtózás hangján szól, amikor arról az „esztetikai borzongäsröl” (ästhetischer Schauder) ír, amely egy átlagos, német reneszánsz költő teljes kiadását olvasva elönti. Még ő is leginkább a személyes képeket és hangokat hiányolja." Érdemes idecitálni Csokonai Vitéz Mihály egy fél évszázaddal Gottsched utáni véleményét ,a Helikon bodzás tövében kézimunkát űző versjártók alkalmatosságra írt verseiről". Mint látjuk, a Wels által megfogalmazott modernista esztétikai előítélet már nagyon korán megjelenik a magyar irodalom glóbuszán, és ezek szerint maga Csokonai is az ,érzékeny fordulat" áldozatává vált: , Az alkalmatosságra írott versek az Aestheticusoknál már egészen nevetségbe mentek, legalább mindenkor gyanúsok. Erre nem tsak a Rabner Satyrái adtak okot, hanem magok a Németektől tsúfosan úgy nevezett Gelegenheitsgedichtek. Ugyan is, mihelyt az Országba, vagy valamely nagy Városba Fejedelem, nagy ember, Tisztviselö, Tüdös születik, häzosodik, elütaz, haza jön, vagy meghal; vagy valahol nagy ütközet, gyözedelem, tüz, foldindulas, vagy névnapi vendégség történik: mindjárt minden szegeletbe megzendülnek a’ fogadatlan Bärdusok, a’ Glückwünschende Gesellschaftnak kintornälé tagjai, a Helikon bodzás tövében kézimunkát űző versjártók. Ezek ollyan Urak, a" kikre születtekkor Melpómene 6° Wets 2010, 15. 61. Érdemes ezzel kapcsolatban megint GADAMER (2003, 177) szavait idézni: , Mert ami az esztétikai szubjektivitás számára úgy jelenik meg, mint ,a kor betörése a játékba", s az élményművészet korában a mű esztétikai jelentőségének a csökkenését látták benne, az valójában csak szubjektív tükröződése annak az ontológiai viszonynak, melyet fentebb [a Zseniesztétika és élményfogalom alfejezetben] kidolgoztunk". Gadamer szavai azonban az adott kor esztétikai ítéleteitől — vagyis jelen esetben az ,érzékeny fordulat" posztromantikus esztétikai elvárásaitól — kondicionált szubjektumra is éppúgy igazak. Tehát az értelmező esztétikai kritériumai ebből a szubjektív élményhermeneutikai perspektívából hiába tűnnek érvényesebbnek, mint egy kívülről ráerőszakoltnak kikiáltott retorikai, poétikai normarendszer hálóján keresztül, ha egyszer az esztétikai ítéletalkotásba is éppúgy , betör a kor", ahogy az esztétikai ítélet tárgyainak megalkotásába is. 62 Marvejevié 1967; Marvejevié 1969. 63 SEGEBRECHT 1977. 5% Enpers 1909, 292. Ezzel kapcsolatos peldäkat läsd meg: KRUMMACHER 2013, 215-217. 5 CSOKONAI VITÉZ 2002, szerk. BORBÉLY, DEBRECZENI, ORosz. 115
