Seite 67 [67]
OCR
Életéről necának tulajdonított könyvből, a De quattuor virtutibus cardinalibusbél szärmazik: „Praesentia ordina, futura provide, praeterita recordare”. (Rendezd el a jelent, gondoskodj a jövőről, emlékezz a múltra.) A másik bejegyzés két nappal későbbről, a magyar irodalomtörténet egy viszonylag jól ismert figurájától, Keserűi Dajka Jánostól" (- 1580-1633) származik 1608. április 23-ról (59: Invidus invidia rumpitur ipse sua. 1 Ioan 5.8 Hárman vannak az egekben az kik bizonysagot teznek, az Atya, az Ige, es az Szent Lelek es ez harom egy. Apposui lubens Rever[endo] ac doctis[simo] viro d[omino] Joan[ni] Filitzkio Sepusien[sio] in Symbolum noviter initae amicitiae: Joannes D[ajka] Keserdi Ungarus die 23 Aprilis 1608 Marpurgi A latin pentameter Martialis"" egyik sorára rímelő proverbium: , Az irigy saját irigységétől töretik meg". (Nem valószínű, hogy saját invenció, több helyen is elöfordul.)'"5 A további, magyar szövegrész nem sokban kapcsolódik ehhez. Talán annyiban érdekes, hogy János első levelének idézett részét Keserűi Dajka saját fordításában és kálvinista interpretációjában adja meg." Ugyanezen a napon, vagyis április 23-án írt be a harmadik magyar, Váradi Farkas Gergely is a Filiczki-albumba egy idézetet Kálvin Inszizuziójából (1.13.§.25) (679. Az 1608-as siegeni, marburgi albumbejegyzések alapján még csak az sem állítható biztosra, hogy Filiczki egész áprilisban Marburgban lett volna, mert olyan közel fekszik a két város egymáshoz. Az áprilisi bejegyzés utáni első bejegyzés szeptemberi és ismét siegeni. A professzoroktól való bejegyzések annyiban lehetnek még fontosak, hogy kapcsolatot mutatnak azon tanárokkal is, akiktől nem valószínű, hogy bármit is hallgatott volna. Például ilyen az orvosprofesszor Johann Matthaeus. 42 Feltételezhetően egy Bragai Szent Márton által átdolgozott, mára elveszett Seneca-műről van szó. De az sem lehetetlen, hogy egy latin grammatikában találta Dormány, mert későbbi, akár 19. századi latin nyelvkönyvekben is fel-felbukkan. 13 Rôla lésd: Âcs 2006; SzaB6 2017, 175-176. 4 Martialis 9.97.12: „Rumpatur, quisquis rumpitur invidia”. Csak későbbi előfordulását találtam meg. Például a dán logikaprofesszor Peder Nielsen Gjelstrup alkalmi versét a történetíró, teológus és csillagász Niels Heldvadhoz (első kiadása 1623). HELDvADERUSs 1625, )(. Vagy Paul Fleming német orvos Invidus című 4 disztichonnyi epigrammáját, amelynek ez az utolsó sora. FLEMINGUS 1649, M4". A fordítás összevetése miatt érdemes a Vulgata latin szévegét is megadni: ,,tres sunt qui testimonium dant, Spiritus et aqua et sanguis et tres unum sunt". Valamint a forrásként szolgáló görögöt, amely szintén arról ír, hogy a Lélek, a víz és a vér tesznek bizonyságot: 6t1 tpeig cioiv oi HAPTUPOÖVTEG, TÖ TVEÜHOL Küi TÖ ŰSGp kül TÖ alja, kai oi Tpeic eig TO Ev eiomw. 115 116 65
