Page 53 [53]
OCR
Életéről Drezdába e belháború igaz történetét, hogy ezáltal az egész világ előtt ismertté váljék a pápaimádóknak, a közbékesség e megzavaróinak, az országok e felforgatóinak csalárdsága és mérhetetlen kegyetlensége; és hogy tudják meg a fejedelmek, mit kell ténylegesen tenniök, kinek kell hitelt adniok, ki ellen kell fegyvert ragadniuk. Úgy hallom, Bocskai is elkészített valamiféle levelet a Birodalom fejedelmeihez, amelyben ártatlanságát bizonygatja: leleplezi benne a sok törvénytelenséget, amely nemzetünkre zúdult, és elfordítja a gyalázatot magától, amellyel megbélyegezték. Éppen a legjobbkor, most, hogy e sorokat írom, földijeimmel akadtam össze, akik azt állítják, hogy sok és nagyon is hitelt érdemlő embertől azt hallották, hogy Basta már minden seregével kivonult Magyarországról. Ebből következően azután Bocskai a császári orgyilkosok ellen ragadott fegyvert. Basta egyetlen katonája sem kapott semmiféle zsoldot, s talán éppen azért nem, hogy miután majd elpusztítják Magyarország népét, férfiait és városait, végül a tájat is a földdel tegyék egyenlővé, s a nemzetnek még a nevét is eltöröljék. Basta kezdettől fogva reménységgel táplálta katonáit, s mondogatta nekik, hogy rövidesen hozzák már a pénzt, jönnek a segélycsapatok, szállítják már az élelmet, — s ím az a katona, akit a hosszú halogatás felbosszantott, s akit teljes öt hónapon át különös fondorlattal becsaptak, nem volt hajlandó többé hinni neki. Ugyanis nagy könyörgéssel azt kérte hadseregétől, hogy csak még 14 napot várakozzanak; ha pedig ez alatt az idő alatt nem érkezik pénz, felhatalmazást adott nekik arra, hogy bírákat állítsanak ellene, vagy verjék bilincsbe, vagy akár öljék is meg őt. Ámde szavait lyukas hordóba hordta, ügyét eljátszotta, ahogy vetett, úgy aratott. Bocskai Erdélyen kívül Magyarországon is bevett csaknem 40, vagy még ennél is több várat és erődítményt, és most Basta kivonulása után kétségtelenül ő tartja hatalmában az egész országot. De még most is könnyedén lehetett volna valamiféle orvoslást találni erre a belháborúságra, Ámde a császár semmiképpen sem akarta engedélyezni a vallásszabadságot (amit pedig Basta és cinkosai nagy fennen ígérgettek mindazoknak, akik még a császár pártján álltak). Nem tudom, hogy ő császári felsége tanácsosai miféle gazságon törik a fejüket; bámulatosak a tanácsaik; bámulatos, ahogy a magyarokról s mindazokról beszélnek, akik a tisztább tant valló keresztények; s e jezsuiták is bámulatra méltó módon tobzódnak az iskolákban és a templomokban is. Annyi bizonyos, hogy valamiféle kígyó lappang a fűben, s valami hatalmas szörnyeteget melengetnek. Nem is vagyok képes többet írni, annyira sebzett és annyira levert a lelkem hazám ilyen állapota miatt. Tán szülőföldem is hamuvá égett. Hiszen a vallonok Tokajtél elkezdve Kisszebenig és Eperjesig minden helyet, ahol nem találtak lakosokat, s amelyek népe vagyonkáját szerteszét rejtegette az erdőségekben, felperzseltek, kifosztottak s a föld színével tettek egyenlővé. Éljetek jól s boldogan, és engem — amint teszitek is — szeressetek. Rövidesen (így remélem) a háromszorosan jó és hatalmas Isten segítségével meglátogatlak benneteket, vagy valamelyik 51
