Oldal 42 [42]
OCR
Életéről ségeire szánhassa magát. A vers 14-16. sora lehet számunkra a legfontosabb, ugyanis ebből kiderül, hogy valamiféle tanár-tanítvány viszony volt Klinger és Filiczki között. Nem feltétlenül intézményes keretek között, legalábbis ennek egyelőre nincs nyoma, hanem inkább a korabeli accademia értelmében, vagyis Klinger véleményezte és feltehetőleg kijavította Filiczki latin és görög nyelvű verseit, amiket megmutatott neki: , Ez tua cum de me non esset opinio fallax, / Plurima censurae nostrae subiecta dedisti, / Tam Latia, Graia quam lucubrata Camoena”. (, És mivel nem voltál rossz véleménnyel rólam, sok mindent adtál, hogy véleményezzük, éjjel gyertyafénynél készített latin és görög költői műveket egyaránt") Vagyis Heinrich Klingert nyugodtan nevezhetjük tanárának, vagy legalábbis mesterének a költészet terén. De Klinger a prágai egyetemmel is kapcsolatban kellett, hogy legyen, hiszen 1607. február 7-én az egyetem területén lévő lakásában halt meg, ezért az sem lehetetlen, hogy Filiczki a prágai egyetemet hivatalosan is látogatta. Klingerről elég kevés az adatunk. Mivel 1561 januárjában iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ezért nagyjából az 1540-es évek elején születhetett, tehát Filiczki mentoraként már hatvanas évei fölött járhatott. Neve alapján a szászországi Tánnichtből származhat. A cseh szakirodalom ezért a nevét gyakran így is adja meg: „Heinrich Klinger von Tennichten”. Wittenbergben ismerkedett meg Adam Huberrel, aki azért fontos Filiczkivel kapcsolatban, mert Prágában volt egy latin magániskolája, és felmerült, hogy költőnk nála is tanulhatott.? Hogy Filiczki járt-e Huber iskolájába vagy sem, nem tudjuk, de az biztos, hogy Klinger mint vizsgáztató dolgozott itt, tehát ha máson nem, Klingeren keresztül kapcsolatba került a magániskolával. Wittenberg után Klinger I. Keresztély, Anhalt-Bernburgi herceg szolgálatában állt. 1599-ben költözött Prágába. Flood szerint? valamikor 1602 előtt Paul Schede Melissus (1539-1602) avatta koszorús költővé, azonban erre nem utal se a Filiczkialbum beírásában, sem a bázeli Filiczki-kötet költőnknek címzett versében, se pedig egyéb könyveinek a címében. Filiczki elutazása után maga Klinger is el akarta hagyni a várost 1605 novemberében, de valószínűleg gyengélkedése miatt nem indult útnak, és végül 1607 elején meg is halt." A legkorábbi prágai albumbejegyzésként a Collegium Carolinumban 1604. január 19-ei dátummal két görög idézetet írt be a prágai egyetem latin- és görögprofesszora Johannes Campanus (Kumpän, 1572-1622) (128). A következő bejegyzés az épp Kassa város követeként Prágában tartózkodó Johannes Bocatius 1604. március 10-i beírása (379: 52 VacuLinovA 2013a, 308. #3 FLoon 2006, 331. 54 A legtöbb adat róla: TRUHLÁR, HRDINA, HEjNIc, MARTÍNEK, ed., Rukovëf 1966a, 383-386; VacuLinovA, SLAVÍKOVÁ 2020. 40
