Oldal 26 [26]
OCR
Életéről 1610 között elhagyja a születésére utaló farkasfalvai nevet és a Johannes Filiczkifusft használta, majd végül 1610-től a család származási helyére utaló Johannes Filiczki de Filefalvánál állapodott meg. Filefalva település korábbi szláv/lengyel — és mai szlovák — neve: Filice, amire szerzőnk családi neve is utal. 1610-es disputációján már a Johannes Filiczki de Filefalva nevet használja, vagyis valamiért fontosnak tartja kihangsúlyozni magyarul is nemzetségének származási helyét. Családjáról ugyan nem tudunk semmit, de neve és az a tény, hogy elszegényedett nemesi családból származik, arra utal, hogy ősei — és így ő maga is — a gyepűvédő , szepesi tízlándzsások" (tízlándzsás nemesek, vagy csak lándzsásnemesek) közé tartozott, akik a határon teljesített katonai szolgálataikért cserében nyerték el nemességüket. Ez a Szepes vármegyén belüli, némi függetlenséggel bíró nemesi önkormányzat nem alkotott összefüggő területet, hanem - a székely, szász, kun és jász mintára — eredetileg egy nagyjából 30 településből álló székbe rendeződött. A , tízlándzsás széket" (Sedes decem Lanceatorum) „Kisvármegyének" (Comitatus Minor) és , Felső Széknek" (Sedes Superior) is nevezték, és hivatalosan 1802-ig fenn is maradt. Nevüket onnan kapták, hogy tíz lándzsás katonát kellett kiállítaniuk háború idején. A Kisvármegye egyik települése volt Farkasfalva és Filefalva is.* Elemi iskolái: Lőcse, Késmárk Filiczki verseire és album amicorumára támaszkodva tudjuk elemi iskolás tanulmányait is rekonstruálni. Az albumot Marta Vaculínová írta le és foglalta össze.! Az emlékkönyv Andrea Alciati emblémáskönyvének valószínűleg 1599-es leideni kiadása, amelybe üres lapokat is fűztek a bejegyzések számára (Adamik Lajosnak tartozom köszönettel az azonosításért). A könyvet Filiczki elolvasta és 1604. február 2-án ért a végére Prágában. Ezt saját bejegyzése jelzi: „Perlegi Pragae hunc libell. Anno M. DC. IIIT. IV. Non. Febru”? Iskolai tanulmányainak első állomása valószínűleg Lőcse volt. Erre utal két versének címe, amelyeket a szepesváraljai Clementides (gyakrabban találkozunk a , Clementis" alakkal) Mihálynak írt vigasztalásként gyermekei halálára. Ezekben a löcsei jegyzöt „praeceptoränak” nevezi." Ha Fraknói adatai pontosak, akkor Clementides 1590-től 1599-ig tanított Johannes Mylius segédtanítójaként Lőcsén. HRADSZKY 1895; Diós, VICZIÁN, szerk., MKL XIII, 178-179, XIV, 119—120. VacuLinovA 2013a; VacuLinovA 2013b. Läsd meg: KrasnovskY 2021, 50-59. Az Alciati-könyv eredeti, nyomtatott oldalszámozása szerint a 392. oldalon. Ad Humanissimum nec non doctissimum virum Dominum Michaélem Clementidem, Reipublicae Leutschoviensis Notarium etc. Praeceptorem meum venerandum, filioli dulcissimi obitum Pragae in legatione lugentem. Fırıczkı 1604, [B5v]; Ad Michaelem Clementidem, Praeceptum suum, Reipublicae Leutschoviensis Notarium, etc. Fııczkı 1614, 68. aun Rw 24
