OCR
Előszó helykitöltése. Az látszott tehát a legcélszerűbbnek, ha kronologikus sorrendben veszem végig a verseket a legelső ismert drezdai kézirattól kezdve a legutolsó, Károlyi Zsuzsannát gyászoló, színvonala alapján talán már nem is Filiczki-versig. Az 1604-es prágai és az 1614-es bázeli kötetét viszont az alkalmi költemények műfaji jellege miatt szempontok alapján tematikus alfejezetekbe csoportosítottam, hogy az anyag átláthatatlan masszaként ne folyjon össze, vagyis az átláthatóság érdekében nem követtem az oldalszámokat. A prágai kötetet, mérete miatt, ha csak említés szinten is, de teljesen fel tudtam dolgozni. A bázeli kötetnél viszont nem törekedtem a teljességre, mert ezt sem a versek minősége/témája, sem pedig gyakorlati haszna nem engedte volna meg." Ezen a ponton a szubjektív szálak is óhatatlanul erősebben kapcsolódtak be az elemzésbe, ugyanis nem tudtam figyelmen kívül hagyni a válogatásnál azt a személyes tetszésindexet, amely a versek olvasásakor rangsorolta is a költeményeket. Filiczki költészetére különösen jellemző, hogy — Pirnát Antal szavaira visszautaljak — tudós költemények." Sőt, talán abban is igaza van, hogy csa£ tudós költemények. Ez az olvasás gyakorlatában azt jelenti, hogy akármilyen felszínesnek is tűnjön első olvasatra a vers, Filiczki mindig elrejtett — akár több absztrakciós szinten is — olyan intertextuális játékot vagy utalást, amely ha tartalmi mélységet nem is ad a szövegnek, de játékos mélységet igen, és ezen keresztül a felfedezés örömének szellemi élvezetét is. Ennek a monográfiának a szempontjából pedig azt jelenti, hogy nem voltam képes minden egyes verssel kapcsolatban az összes tudós részletnek a végére járni, mert ez talán évtizedekig is eltartana. Viszont amiben megtaláltam, ha csak egy részét is, azt vagy jeleztem, vagy megpróbáltam a végére járni. Ennek lett aztán az a végeredménye, hogy némelyik verset a többihez képest aránytalanná duzzadt elemzéssel jártam körül, míg némelyiket csak érintettem. Reményeim szerint a kötettel kedvet csinálok Filiczki verseinek mélyebb olvasásához is. Sok szál kibogozatlanul maradt, de annak az ígérete is nyilvánvaló, hogy ha valaki rászánja magát, akkor a versekben biztos reménnyel keresheti az elrejtett, tudós humanista szálakat. Igyekeztem a latin szövegeket magyarul is összefoglalni, vagy lefordítani. Ha nem a saját fordításomról van szó, akkor mindig megadtam a fordító nevét. Annak érdekében, hogy könnyebben meg lehessen találni a verseket, a kötet végén incipitmutatót állítottam össze, valamint a főszövegben a prágai és bázeli kötet oldalszámait is közöltem. Mielőtt rátérnék a versekre, összegzem mindazt, amit Filiczki életéről tudhatunk. Nincs túl sok információnk róla. A legtöbb adatot verseiből és csonkán fennmaradt album amicorumából ismerjük. Ezen adatmorzsák összegyűjtése előtt viszont egy külön fejezetben foglalom össze Filiczki hírnevének, vagy egyáltalán személyének az utóéletét és a vele foglalkozó szakirodalmat. Életrajzának felvázolása után egy nagyobb részt szentelek az alkalmi költészet fogalmának meghatározására, amely körül több a bizonytalanság, mint amit — a tematikus szempontok egyértelműsége miatt § " BENcÉDY (1946, 43-79) az egyetlen, aki megpróbálta, még ha csupán nagyon felületesen is, tematikus összefoglalását adni a kötetnek.