Oldal 10 [10]
OCR
Előszó merjük, de mint Gruter Tacitusának méltánylója, megérdemli, hogy Tacitus magyarországi recepciójának tanúi közt is számon tartsuk." Szenci Molnár Albert kabátja után most már Tacitusén is ott fityegett Filiczki. Újabb bő két évtizednek kellett eltelnie, amire Filiczki újból a magyar irodalomtörténet látókörébe került, de most már nagyobb intenzitással. A változást kétségtelenül Szentmártoni Szabó Géza? és Imre Mihály! tanulmányai hozták el. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Filiczki költészetéhez annak két, ellenkező végéről, a föld és az ég felől közelítettek. Szentmártoni Szabó alulról markolta meg, amellyel Filiczkinek egy új, a legkevésbé sem unalmas aspektusát, az obszcén, ám mégis tudós költő alakját mutatta fel. Imre Mihály viszont a fej felől méregette Filiczki költészetét. Először csak említés szinten a Querela Hungariae toposszal kapcsolatban," majd Szenci Molnár Albert Psalferiumához írt, kéziratban maradt tudós ajánlóversén keresztül. Mindkettő elemzés roppant tanulságos volt, és épp az egymástól lehető legtávolabb eső regiszterek miatt kelthette fel az olvasó érdeklődését. Óhatatlanul merülhetett fel eztán sokakban a kérdés: ha Filiczki költészete ilyen sokszínű, akkor talán érdemes lenne jobban is megvizsgálni az anyagot? Szentmártoni Szabó Géza jogosan hiányolja Filiczki verseinek modern kiadását," hiszen kortársai nemcsak egyenesen Ovidiushoz és Martialishoz hasonlították, hanem koszorús költővé is avatták, és ráadásul van egy saját szerkesztésében megjelent verseskötete is, amelyből keveset ismerünk. Ezt a hiányt szeretném pótolni a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum (BSMR.Ae) sorozatäban megjelenö kritikai kiadással. Jelen monográfiát pedig Imre Mihály szavaival szeretném megindokolni: ,...újból kell értékelni az eddigi szakirodalom Filiczki Jánosról megalkotott képét, mert saját korának jelentősebb alkotói személyisége látszik kirajzolódni." Arra vállalkozom tehát, hogy megmérjem a súlyát Filiczki pelyvájának, és megkóstoljam a korpát, amit állítása szerint malomkövei őröltek négyszáz évvel ezelőtt. A vállalkozás nehézségét épp az életmű , sokszínűsége" adja. Az igaz, hogy van egy nagyobb volumenű verseskötet, amiben büszkén gyűjtötte össze műveit a tudós és versértő nyilvánosság ítéletére bízva, de e kötet szerkezetét még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne szigorú szabályok szerinti kompozíciónak tekinteni. Az ebből következő gyakorlati problémát az jelenti, hogyan lehet egy ilyen változatos és esetleges verstömegből egységes szerkezetű monográfiát létrehozni. Valójában akkor is könnyebb helyzetben lennénk, ha nem ismernénk a bázeli verseskötetet, de kezünkben lenne ez a 350 költemény, mert úgy nagyobb szabadsággal tudnánk el- vagy újrarendezni a corpust. A bázeli kötet viszont mégiscsak Filiczki valamilyen szempontok szerinti szerkesztését tükrözi, amelyek egyike sok esetben az üres oldalrészek BorzsAk 1984, 121. SZENTMARTONI SZABO 2010. Imre 2011. Imre 1995, 221-222. SZENTMARTONI SZABO 2010, 162. Imre 2015, 195. aus vv
