Oldal 228 [228]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG jellemző a közösségre, mégis nekik sikerült először gimnáziumot alapítaniuk Magyarországon, ami jelentős erőt adott a saját értelmiség létrehozásához még akkor is, ha a sztenderdizálás és az oktatási anyagok hiányosságaival is szembe kellett nézniük.?" A magyar kutatók közül egyebek között a közösség jövőjéről elég pesszimista véleményt megfogalmazó Gadó Szilvia, a szótárt és nyelvkönyvetis összeállító Orsós Anna, újabban pedig Rosenberg Mátyás több tanulmánya is foglalkozik a beások felemás nyelvi helyzetével.?" Rosenberg a beások nyelvi besorolhatóságáról a következőket írja: , Ezek a közösségek nyelvtipológiai szempontból a román nyelv több, korábbi területi dialektusára visszavezethető tranzicionális nyelvjárásait beszélik. [...] A magyarországi beásokra különösen jellemző, hogy a közösségek román nyelvterülettel való kapcsolata hosszú ideje megszakadt, nyelvváltozataik a román nyelvterületen beszélt mai köznyelvi változatoktól eltérő módon, délszláv és magyar nyelvi kontaktushatások között zajlott, illetve zajlik.”?® Egy más nyelvi megoldást, a nyelvi sokféleség gyakorlatát képviseli a fentebb említett transzlingváló módszer, amely nem a diglossziára, hanem a Bahtyin nyomán heteroglossziának elnevezett kommunikációs attitűdre épül. Bahtyin a beszédmódok szociális sokféleségét három dimenzióban írta le: a multidiszkurzivitás (multidiscursivity — a fogalmak angol megfelelője Busch 2014 alapján) a körülmények perspektíváját jelenti: abeszédmódok a közvetlen környezet szociális, politikai és gazdasági hatásai által meghatározottak. A sokszólamúság (multivoicedness) a beszélőhöz kapcsolódó perspektíva. Itt a nyelvi források, például egyes szavak individuális használatának sokfélesége kerül a figyelem középpontjába. A lényeg az, hogy a beszélők a használt nyelvi forrásokat hogyan veszik át egymástól beszélés közben, és eközben hogyan stilizálják azokat. A harmadik dimenzió, a nyelvi diverzitás (linguistic diversity) magát a nyelvi forrást állítja középpontba. A gondolkodásunkban nyelvekbe és változatokba tömörülő nyelvi források folyamatos kölcsönhatása központi jelentőségű gondolata ennek a perspektívának is: az egyes nyelvek és változatok nem létező entitások, hanem egymással ellentétes erők feszültségében értelmezendők: centripetális, a standardizáció irányába ható, és centrifugális, a destandardizációt segítő erők folyamatos összjátékában ragadhatók meg. E három 326 Orsós Anna , Mi hoztuk létre a beás írásbeliséget" (beszélgetés). ,Mi hoztuk létre a beás írásbeliséget" — beszélgetés Orsós Annával — Goethe-Institut Ungarn (Letöltés: 2023. március 31.) 327 Gadó Szilvia: Magyarul mondd, anyu! A beás nyelv nyelvszociológiai és nyelvökológiai helyzetéről, Iskolakultúra, X. évf., 2000/12, 34—48. Rosenberg Mátyás: A beás helységnevek sztenderdizáció előtt, Hungarológiai Közlemények, XXIII. évf., 2022/3, 51-68. 32 ® s 226 "
