Oldal 225 [225]
OCR
A TERULETFUGGETLENSEG ELLENTMONDASAI burgenlandi romani, valamint a Magyarországon használt romungró terjedt el." A térségben ezek mellett a hosszas együttélés következtében erős archaikus román hatás alatt álló, és a romanitól elkülönülő beás nyelv van jelen, amit lényegesen kevesebben beszélnek, mint a romani változatait.?" A közösség nyelvismeretének szempontjából fontos tény, hogy a kelet-középeurópai, dominánsan egynyelvű többségi társadalmakkal szemben a cigány népcsoportok két- vagy többnyelvűek, nyelvváltozatuk korlátozott kódrendszere annak az országnak a többségi nyelvéhez idomul, amelyikben élnek, ezen próbálnak boldogulni a hivatalokban, az oktatásban. A többség által beszélt romani változatok diglossziájával kapcsolatosan Szalai Andrea egy bonyolultabb rendszert feltételez. Mivel a közösség nyelvében a köznapi mellett létezik egy saját emelkedett változat is, amit a társadalmi események, rítusok alkalmával használnak, de van még egy ilyen funkciót betöltő változat, ez pedig a többségi környezet nyelve." Heltai János a kritikai szociolingvisztika képviselőjeként a beszélés sokféle tényezőjét (idő, tér, szituáció) emeli ki mint a beszédet komplex módon meghatározó jegyeket, és a heteroglosszia, a nyelvi szuperdiverzitás és a transzlingválás fogalmi hármasságát tartja a legalkalmasabbnak annak a helyzetnek a megnevezésére, amelyik a cigány népek nyelvi helyzetére, nyelvhasználatára jellemző. Ez az erőtér, a több dimenzióhoz hozzárendelhető tényezők folyamatos összjátéka az, ami a modellt különösen vonzóvá teszi a kritikai szociolingvisztika számára. Ez képes ugyanis egyesíteni két jellemzőt: a dinamizmust és a sokféleséget. Előbbit nemcsak úgy értelmezi, hogy a nyelv világa gyors változások terepe, utóbbit nemcsak úgy, hogy a sokféleség minden pontja összefüggésben van annak más pontjaival, hanem mindezt valamiféle lüktető, pulzáló feszültségben is láttatja. A nyelv a heteroglosszia koncepciója szerint többdimenziós, komplex módon értelmezhető jelenség tehát, ami több és 319 Az egyes nyelvjárási csoportokat részletesen ismerteti Szalai Andrea: Egység? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség című tanulmánya, amelyben Yaron Matras (2003, 2005) dialektológiai áttekintésére támaszkodik. In Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, 20—52. Pálmainé Orsós Anna: A beás nyelv Magyarországon, in Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, 266—293, valamint a doktori értekezéséből készült kötet: A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről. Szalai: Egység? Változatosság?, 22-23 és Elena Marushiakova — Vesselin Popov: Identity and Language of the Roma (Gypsies) in Central and Eastern Europe, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of Slavic Languages, Identities and Borders, Houndmills, Basingstoke, Palgrave Macmillan, 2016, 26-54. 32 S 32 x + 223 +
