OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG regionális és kisebbségi nyelveket: az autochton, őshonos, de csak egy országban beszélt (welsh); az országhatáron átnyúló őshonos nyelvet (baszk); azokat az őshonos nyelveket, amelyek egyik országban hivatalosak, de egy vagy több másikban kisebbségi státusuk van (szlovák, horvát, magyar, román, ukrán, szerb, lengyel), valamint egy-egy országhoz nem kizárólagosan köthető, csak kisebbségi beszélőközösségekben jellemző nyelveket, amilyen a romani és a jiddis." A saját területtel, nyelvországgal rendelkező nyelveket semzeti nyelveknek neveztük, közös jellemzőjük, hogy van sztenderdizált, minden formális funkciót is magában foglaló, kidolgozott és kodifikált nyelvváltozatuk. Az évszázadokon át tartó belső európai migráció, valamint a világháborúkat lezáró határrendezések miatt Kelet-Közép-Európa népei nemcsak a saját államukban, többséget alkotva, hanem kisebbségi nyelvközösségként is élnek a térség több országában. Vannak azonban olyan etnikai és nyelvi közösségek is, amelyeknek nincs anyaországuk, nincsen nyelvországuk, viszont számos országban éltek hosszabbrövidebb ideig. Történelmük során sokszor kényszerültek elhagyni azt a területet, amelyen letelepedtek, nem egyszer néztek szembe a genocídiummal is. Jellemző ezekre a népcsoportokra az is, hogy nem egy célterületre költöznek, hanem több helyen is megpróbálnak gyökeret verni, és ha nem sikerül, szétszóródnak a világban. Az ideiglenesség, a széttagoltság, a kiszolgáltatottság veszélyezteti az ilyen kisebbségek nyelvét és kultúráját: az alacsony társadalmi presztízs, a többségi állam részéről tapasztalható integrálódási elvárásoknak való megfelelés, a nyelvhasználati színtér beszűkülése elindítja a nyelvcserét, ami végső soron asszimilációhoz vezethet. Ezeknek a közösségeknek a nyelvét a szakirodalom területfüggetlennek, területhez nem köthetőnek (non-territorial) nevezi. Az európai kisebbségvédelem egyik legfontosabb dokumentuma, az Európa Tanács által 1992-ben kiadott Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája is ismeri és hatálya alá veszi ezt a fogalmat, illetve ezeket a beszélőközösségeket. Az Általános rendelkezések 1. cikkében olvasható meghatározás szerint: c) a területhez nem köthető nyelveken az állam polgárai által beszélt olyan nyelvek értendők, amelyek különböznek az állam lakosságának többi része által beszélt nyelvtől vagy nyelvektől, de amelyeket, bár az állam területén hagyományosan beszélik, nem lehet egy külön földrajzi körzethez kapcsolni." 310 Uo., 26-27. 1 A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája. Hivatalos fordítás a Magyar Közlöny 1999/34. számában, második kiadás: Budapest, Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja, 2004, 5-6. * 218 +