Oldal 212 [212]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG szerzői — elutasították a ,szógyártást", mert úgy vélték, a neológusok ezzel elrontják a nyelvet, hiszen beavatkoznak a természetes változásokba.? A kép azonban nem ilyen fehér és fekete. Valóban voltak túlzó elképzelések is, de nemcsak a saját fantáziájukra támaszkodtak a neológusok, hanem a nyelv belső tartalékaira is: archaikus szavakat élesztettek fel, átvettek elemeket a nyelvjárásokból — ami a magyarban nem okozott különösebb nehézséget. Az idegen eredetű szavakat a magyar kiejtéshez igazították — úgy, ahogyan ez természetes körülmények között is történt (pl. a szláv szavak elején a mássalhangzó-torlódásokat egy magánhangzóval oldották fel — stol 55 asztal). A mai magyar nyelv sok képzőt (pl. -mány/-mény, -vány/-vény, -da/-de) szóösszetételt (vígjáték, kétéltű, rendőr, gyógyszer) köszönhet ennek a korpusztervezési szakasznak." A folyamatot kísérő viták némelykor nagyon élesek voltak, de szükségesek, és bizonyították, hogy az anyanyelvi beszélők nyelvi kreativitása és a nyelv iránti elkötelezettsége nélkülözhetetlen a nyelvek fennmaradásáért folytatott küzdelemben.?% A STÄTUSTERVEZES IDÖSZAKA A Kärpät-medence legtöbb nepcsoportja a 18-19. szäzad fordulöjän meg nem volt abban a társadalmi helyzetben, hogy a több évszázadon át tartó, sokszor nagyon bonyolult, nyelvjárási, vallási és helyi csoportérdekeket is figyelembe vevő korpusztervezésen túl a nyelve hivatalossá tételével is foglalkozzon, mivel egy tőle idegen ország alattvalójaként, kisebbségben élt. A horvátok esetében, a különleges jogi státusra való tekintettel már a 19. század közepén felmerül ez a szándék, a többi népcsoportnál azonban később, a század utolsó harmadára érik meg a státusztervezés igénye, ami autonómia- illetve elszakadási törekvésekkel együtt jelenik meg a politikában. 306 Zsilinszky Éva: A magyar nyelvújítás, in Gecső Tamás (szerk.): Természetes nyelvek, mesterséges nyelvek, Budapest, Tinta, 2003, 94-101. A magyar nyelvújítás eredményeinek szótárban történt összegzése: Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével, Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása, 1902. A magyar nyelvújításnak könyvtárnyi irodalma van. Példaként néhány mű: A nyelvújítás története: http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index2.html; Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. A nyelvújítás elmélete és története, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1929; Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban, Budapest, Akadémiai, 1955; Bíró Ferenc (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből, Budapest, Argumentum, 2005; Kassai Ilona (szerk.): A nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus, Pécsi Doktorandusz Füzetek 10., Pécs, PTE, 2013. Nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus (oszk.hu) (Letöltés: 2023. március 31.) 307 308 s 210 "
