Oldal 208 [208]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG A STÁTUSTERVEZÉS KEZDETEI A 18. század igen nagy változásokat hozott mind a nyelvi identitás, mind pedig a magyar nyelv kidolgozottsága területén — ugyanúgy, ahogy az eddig tárgyalt nyelvek esetében is láttuk. A Mária Terézia Habsburg uralkodó testőrségében szolgálatot teljesítő magyar nemes ifjak számára a német nyelvtudás mellett kötelező volt a francia tanulása is, mivel mindkettő magas presztízsű nyelv volt a nagypolgári és nemesi körökben. Így két nyelvi forrásból, a közép-európai szellemi élet központjának számító Bécsben ismerték meg az új eszméket, egyebek között a nyelv nemzetformáló szerepét. Sokan közülük a magyar irodalom ismert írói, költői, a felvilágosodás emblematikus alakjai lettek (Bessenyei György, Batsányi János), témáik között — versekben és röpiratokban - sokszor közvetlenül is megjelent az anyanyelv fontossága. Tudatos és rendszeres munka nélkül azonban nem lehetett volna célt érni: a magyar nyelvi tervezést a 18. század végétől kezdve a korpusztervezés és a státusztervezés szoros összefonódása jellemzi. Ha egy soknemzetiségű országban a hivatalos funkciót egy mindenki számára idegen nyelv tölti be, amelynek ráadásul nincs is hatása a helyi identitásra, az együtt élő népek közötti kapcsolatokat nem terhelik nyelvi konfliktusok. Azonban, ha az egyik népnyelv kiemelkedik a többi közül, önmagát innentől meghatározóként jelöli meg, a nyelvhasználatot pedig ennek megfelelően törvényekkel akarja szabályozni, megszűnik a korábbi, minden népnyelv alárendeltségén alapuló egyenlőség. A meghatározó szerepet betöltő nyelv képviselőinek a saját céljaik, eszményeik megvalósulása érdekében többnyire belső küzdelmeket is meg kell vívniuk, és részben emiatt, részben pedig a nyelvi hatalom megszerzése, majd megtartása érdekében nem foglalkoznak a többiek hasonló elképzeléseivel, bizonyos fokú szűklátókörűség jellemzi őket. Amikor pedig már foglalkoznak, akkor diszkriminatív módon teszik: igyekeznek a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel korlátok közé szorítani a többiek nyilvános színtereken történő nyelvhasználatát. Így történt ez akkor is, amikor a magyar nyelv kérdése az országgyűlés elé került, és több mint negyven éven át, lassan, lépésről lépésre, de közelebb jutott a hivatalos nyelvi státus eléréséhez — ugyanakkor a politika fokozatosan eltávolodott, sőt szembe is került a többi nyelv képviselőivel. HERDER JÓSLATA ÉS II. JÓZSEF NYELVRENDELETE Szimbolikus értéke volt a magyar nemzeti nyelvhez való viszony szempontjából Johann Gottfried Herder alábbi mondatának: , Da sind sie jetzt unter Slawen, Deutschen, Wlachen, und andern Vélkern der geringere Teil des Landeseinwohner, + 206 +
