Oldal 200 [200]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG Ezeknek a műveknek a megjelenésével, a régió többi nemzeti nyelvéhez képest néhány évtizedes késéssel lezárult a román korpusztervezési folyamat is, a státustervezés azonban akkor kezdett határozottabb irányba fordulni, amikor megfogalmazódott a román nép önállósulási igénye, illetve az erdélyi románok egyesülési szándéka a Kárpátokon túli, moldovai és havasalföldi románsággal. Ez 1918-ban meg is valósult. A románság először a Supplex Libellus Valachorum (1791) című kiáltványban fogalmazta meg nemzeti egyenjogúsításának igényét, miután a ,három nemzet uniójából" (szászok, székelyek, magyarok) kihagyták. Ebben a dokumentumban már megjelentek a státustervezésre utaló jelek, például a román helységnevek szerepeltetésének igénye, ?" de ezen túl még nem voltak további nyelvhasználati követeléseik, és ekkor a korpusztervezés is csak az első lépéseknél tartott. Az Erdélyi Iskola hatása érvényesült több nemzedéken át a román nyelv társadalmi elismertetésének folyamatában -— például Gheorghe Lazár megteremtette a román nyelvű felsőoktatást (1818), ami a szaknyelvi kompetenciák kiteljesedése mellett a nemzeti öntudat fontos bástyája, és a státustervezés egyik jelképe lett. A modern román nyelvet elsősorban a francia átvételek gazdagították. Ennek a mértéke olyan nagy volt, hogy a kevésbé művelt, alacsony iskolázottságú és a normatívtól eltérő valamelyik nyelvváltozatot használó néprétegek számára a sajtó vagy a szépirodalom elolvasása is jelentős akadályokba ütközött. 294 Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, 1983, 41. s 198 "
